Az Europion szeptember 7–8-án, 2 100 választó megkérdezésével készített felmérése alapján a Tisza Párt támogatottsága a teljes felnőtt lakosság körében augusztusi 49 százalékról szeptemberre 47 százalékra csökkent. A vizsgálat az áprilisi 44 százalékhoz képest közelebb hozta a pártot az év eleji szinthez, ugyanakkor a május–júniusi csúcshoz viszonyítva a párt támogatottsága "5 százalékot esett vissza" – írta a közvélemény-kutató.
Mit mér a visszaesés?
A felmérés részleteiből az is kiderül, hogy a szeptemberi adatokat nem kizárólag valamilyen konkrét közhangulat-váltás magyarázza: nőtt a pártnélküliek aránya, és emelkedett azok száma, akik nem vennének részt a választáson. Mikecz Dániel politológus, társadalomkutató az Esti gyorsban arra hívta fel a figyelmet, hogy a tendencia mögött elsősorban a politikai érdeklődés csökkenése áll.
„Csökken a politikai érdeklődés, ezért látható az a tendencia, hogy a Tiszának csökken a támogatottsága.”
Mikecz szerint a kérdés két fő szála fontos: egyrészt a ciklus közepére jellemző kormánypárti népszerűség-csökkenés – amely a korábbi ciklusokban is megfigyelhető volt –, másrészt az, hogy kevesebb választó hajlandó pártot választani vagy elmenni szavazni. Hangsúlyozta, hogy önmagában az intézkedések népszerűsége vagy népszerűtlensége kevésbé magyarázza a jelenséget, mint a választói aktivitás általános apadása.
Kik nyertek és kik veszítettek?
A felmérésben a Tisza Párton túl az is látszik, hogy a Fidesz támogatottsága kissé emelkedett, míg a pártnélküliek tábora nagyobb mértékben növekedett. A kutatás ugyanakkor azt is rögzítette, hogy a választási részvétel szándéka gyengébb: többen jelezték, hogy nem vennének részt a választáson, különösen a 30 év körüli korosztályban.
Az adatok fényében a következő pontok érdemelnek kiemelt figyelmet:
- A részvételi hajlandóság csökkenése torzíthatja a pártok tényleges támogatottságát és a választói preferenciák megítélését.
- A pártnélküliek növekvő aránya bizonytalanságot jelez a politikai identitás és lojalitás terén.
- A ciklus közepére jellemző kormánypárti visszaesés önmagában nem jelent végleges elmozdulást, de hajlamosabbá teszi a politikai tájat a rövid távú kilengésekre.
| Időpont | Tisza Párt (teljes felnőtt népesség) |
|---|---|
| Április | 44% |
| Május–június (csúcs) | május–júniusi csúcsról 5 százalék visszaesés szeptemberre |
| Augusztus | 49% |
| Szeptember (Europion, 2 100 fő) | 47% |
Politikai következmények és kilátások
Mikecz Dániel rámutatott: a korábbi választási ciklusok tapasztalatai szerint a kormánypártok gyakran tudtak javítani pozíciójukon a választás közeledtével, részben konkrét intézkedések, részben a választói aktivizálódás hatására. Ez a dinamika most is lehetséges, különösen ha a kormánypárt olyan lépéseket hoz, amelyek javítják bizonyos választói csoportok közérzetét, vagy ha a kampányszereplés a részvételre ösztönöz.
Ugyanakkor a növekvő pártnélküliek táborának és a csökkenő politikai érdeklődésnek hosszabb távú hatásai lehetnek: gyengébb részvétel mellett kis csoportok mozgósítása aránytalanul nagy befolyást kap, és a választási eredmények érzékenyebbek lesznek apró elmozdulásokra. A fiatal, különösen a 30 év körüli réteg alacsony részvételi hajlandósága mindezek fényében komoly kihívás a politikai szereplők számára.
Az Europion felmérése rövid távon a kormánypárt mérséklődő népszerűségét jelzi, de a politikai szereplők és a választók viselkedése a közeljövőben döntő lehet abban, hogy ez átfordul-e tartós trenddé, vagy csupán ciklikus ingadozás marad.
