Az Európai Unió Tanácsa hétfőn elfogadta a rákkeltő, mutagén és reprodukciót károsító anyagokról szóló uniós irányelv hatodik módosítását, amely a munkahelyeken alkalmazott egészségvédelmi szabályokat a legfrissebb tudományos eredményekhez igazítja. A döntés értelmében több vegyület és a hegesztés során keletkező füst is szigorúbb szabályozás alá kerül.
Mit tartalmaz a módosítás?
A Tanács közleménye szerint az irányelv kiterjeszti és részben új határértékekkel egészíti ki az eddigi szabályozást. Kiemelten érintett anyagok:
- kobalt és szervetlen kobaltvegyületek,
- policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-ok),
- 1,4-dioxán,
- izoprén,
- valamint a munka során keletkező hegesztési füst.
„Az új szabályozás munkahelyi expozíciós határértékeket vezet be a kobaltra és szervetlen vegyületeire, a policiklusos aromás szénhidrogénekre, az 1,4-dioxánra, valamint az izoprénre. Emellett a hegesztés során keletkező füstöt is felveszik az irányelv hatálya alá tartozó veszélyes anyagok, keverékek és eljárások jegyzékébe.”
A módosítás célja a súlyos, munkával összefüggő megbetegedések – köztük bizonyos daganatos megbetegedések és asztma – kockázatának csökkentése azáltal, hogy az expozíciós szinteket egész Európában alacsonyabb szintre hozzák.
Várható egészségügyi hatás és jogi határidők
A Tanács számítása szerint a módosított előírások a következő negyven évben mintegy 1 700 tüdőrák és további 19 000 egyéb betegség kialakulását előzhetik meg az unió területén. Az irányelv a kihirdetéssel lép hatályba; a tagállamoknak ezt követően két évük van arra, hogy az új rendelkezéseket átültessék nemzeti jogrendjükbe.
| Várható következmény | Szám |
|---|---|
| Előzhető tüdőrák esetek | 1 700 |
| Előzhető egyéb betegségek | 19 000 |
Az uniós irányelvek átültetése minden tagállam számára kötelező jogi feladat. Magyarországon ez a munkavédelmi szabályok, a munkahelyi levegőminőség-mérések, a kockázatértékelések és a munkavállalók tájékoztatásának gyakorlatát érinti majd. A kétéves átültetési időszak alatt a nemzeti jogalkotóknak részletszabályokat kell megfogalmazniuk arra, hogyan alkalmazzák a közösségi határértékeket a hazai munkáltatókra és ágazatokra.
Kontextus és magyar érintettség
A módosítás különösen érintheti azokat az iparágakat, ahol kobaltot vagy PAH-okat használnak, illetve ahol magas a hegesztési tevékenység aránya: a gépipar, az autóipar utánpótlási láncai, valamint számos építőipari és kohászati tevékenység. A hegesztési füst beemelése a veszélyes anyagok listájába Európa-szerte több munkahelyen jelent komoly megelőzési követelményt: műszaki szellőztetés, szűrőrendszerek és személyi védőeszközök szerepe nőhet, ugyanakkor a kis- és középvállalkozások számára költségigényes lehet az átállás.
A Tanács döntése egybeesik az uniós szakpolitikák hosszabb távú törekvéseivel, amelyek a munkahelyi egészségvédelem erősítését és a foglalkozási megbetegedések számának csökkentését célozzák. A hazai jogalkotás során a kormány és a munkavédelmi hatóságok feladata lesz, hogy a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel egyeztetve olyan végrehajtási szabályokat alkossanak, amelyek egyszerre biztosítják a dolgozók egészségét és a gazdasági működés fenntarthatóságát.
A módosított irányelv kihirdetése után a nemzetközi és hazai szakmai szervezetek, munkáltatói kamarák és szakszervezetek egyaránt részt vesznek majd az átültetés részletszabályainak kialakításában; a két éves határidő alatt a gyakorlati végrehajtás részletei körvonalazódnak.
