Az elmúlt időszak aszályos viszonyai miatt a Tisza egy szakaszán a megszokott alakulástól jóval alacsonyabb vízmélységet mértek, és ennek köszönhetően egy férfi átsétált a folyón Tiszabő alatt és Nagykörű fölött. A közösségi médiában megosztott felvétel szerint az átkelés pénteken történt, és a vízszint a szolnoki mérőhelyen −335 centiméternél állt.
Hol és milyen körülmények között történt az átkelés?
A férfi a bejegyzésében és az alá érkező kommentekben azt írta, hogy az átkelés során az útvonal többségében a vízmélység 40–70 centiméter között mozgott, csupán egy rövidebb szakaszon emelkedett megközelítőleg 130 centiméterig. Az átszelés nagyjából 125 métert tett ki, amelyet a posztoló szerint kevesebb, mint három perc alatt tett meg.
„Végre sikerült valóra váltanom évek óta dédelgetett tervemet: átgyalogoltam a Tiszán egyik partról a másikra.”
A hozzászólások szerint a videót a férfi testvére rögzítette, aki a hullámtér sűrű gyalogakácosán keresztül küzdötte át magát a felvétel készítéséhez.
Miért veszélyes ez, és mit mondják a szakemberek?
Bár a látványos átkelés sokak figyelmét felkeltette, a vízügyi és mentési szakemberek többször felhívták a figyelmet: az alacsony vízállás nem jelenti automatikusan a biztonságot. A meder alatt és a folyómederben rejtett örvények, kotrási árkok, gyorsan változó fenékváltozások, illetve a mederben rekedt fa- és növényi törmelék hirtelen veszélyhelyzetet teremthetnek.
A közösségi bejegyzésben a férfi is leszögezte, hogy az ilyen kísérleteket nem szabad utánzani; ahogy az elmúlt hónapok példái is mutatják, más folyókon — például a Dunán — is előfordult hasonló, amikor fesztiválterületre vagy szórakozásból gyalogosan mentek át emberek az alacsony víz miatt.
Mit érdemes tudni az alacsony vízállásról? — rövid összegzés
- Vízmérték Szolnokon: −335 cm (a poszt szerint)
- Átlagos vízmélység az átkelés útvonalán: 40–70 cm, rövid szakaszon max. 130 cm
- Távolság a partok között: mintegy 125 m
| Jellemző | Adat (a poszt szerint) |
|---|---|
| Szolnoki vízállás | −335 cm |
| Leggyakoribb vízmélység az útvonalon | 40–70 cm |
| Maximálisan említett mélység | 130 cm |
| Partok közti távolság | 125 m |
Helyi hatások és következmények
Az alacsony vízállás nem csak látványos lehetőségeket teremt a közösségi médiában, de tényleges gazdasági és környezeti következményekkel is jár. A partmenti élőhelyek kiszáradása, a hajózhatóság korlátozása, az öntözésre és vízellátásra gyakorolt hatások a mezőgazdaság és a helyi közlekedés számára is problémát jelenthetnek.
A megyei lakosok számára fontos, hogy a természetes vizekhez való viszonyulás során a személyes biztonság mindig elsődleges legyen: kerülni kell a kockázatos vízátkeléseket, és ha a víz közelében tartózkodnak, figyeljék a hivatalos riasztásokat, valamint a vízügyi hatóságok és a mentés tájékoztatásait.
Mit tehetnek a helyiek?
- Ne kíséreljenek meg átkelést folyókon az alacsony vízállás láttán sem.
- Figyeljék a Nemzeti Meteorológiai Szolgálat és a vízügyi hatóság figyelmeztetéseit.
- Vészhelyzet esetén értesítsék a rendőrséget vagy a helyi mentőszerveket.
Az utóbbi hónapok hasonló esetekre is rávilágítottak: a dunai alacsony vízállásnál többen gyalogoltak át fesztiválterületre, míg más helyeken a sekély víz lehetőséget adott egyeseknek hosszabb átkelésekre. Mindezek ellenére a szakértők ismét hangsúlyozzák: a látszólag sekély víz is rejtett veszélyeket tartalmazhat, ezért a magánkezdeményezések kockázatosak.
A történet felhívja a figyelmet arra, hogy a megye és a folyó menti települések lakói számára az aszály következményei nemcsak környezeti, hanem közbiztonsági kérdést is jelentenek. A helyi hatóságok és vízügyi szakemberek további tájékoztatására érdemes odafigyelni.
