Fernando Alonso élesen fogalmazott az Olasz Nagydíj időmérője után: Monza idén már nem az, aminek a korábbi generációk ismerték. A tapasztalt spanyol versenyző szerint a híres olasz gyorsasági pálya jellegét az új F1-es autógeneráció és az azzal járó energiahasználat-változások változtatták meg — a legtöbb csapatnál jóval alacsonyabb végsebességekkel.
Mi változott Monzában?
A 2026-os autók egyik legkritikusabb pályájaként emlegették Monzát már az idény elején, és az időmérő során a számok visszaigazolták ezt az előrejelzést. A Q1-ben Fernando Alonso leggyorsabb körénél 319 km/órás végsebességet rögzítettek; ugyanebben a viszonylatban Pierre Gasly autójánál 342 km/óra szerepelt. Ezek az értékek messze elmaradnak a 2000-es évek közepe körüli rekordoktól és az egy évvel ezelőtti időmérős sebességektől.
A következtetések egyikének lényege, hogy az energia-visszanyerés és -kiadás módja, valamint a légáramlásban és aerodinamikában történt változások miatt a mezőny nem tudja ugyanolyan magas tempóra felgyorsítani az autókat a hosszú egyeneseken, mint korábban.
„Más volt, mint az eddigi Monza. Ide jövet a ’Sebesség Templomába’ tartunk, de ez többé már nem a ’Sebesség Temploma’. Barcelonában azt hiszem, háromszázötven–háromszázhatvan kilométer/órás sebességet értünk el. Budapesten háromszázötvenötöt. Monzában meg háromszáztizenkettő körül vagyunk.”
A fenti idézetet Alonso az időmérő után mondta, és vele más versenyzők is osztották a csalódottságukat: Carlos Sainz is hasonlóan kritikus volt, különösen a kanyarok és az energiahasználat kapcsolatát említve. Sainz szerint a közepesen gyors kanyarokban jelenleg kevesebb elektromos energiát tudnak alkalmazni, ezért az autók belépési sebessége alacsonyabb, és az egyenesekben elérhető csúcsértékek is csökkentek.
Számok, amelyek megmutatják a különbséget
| Időpont | Megjegyzés | Végsebesség (km/ó) |
|---|---|---|
| Q1 (Alonso, Monza 2026) | Alonso leggyorsabb köre | 319 |
| Q1 (Gasly, Monza 2026) | Gasly leggyorsabb köre | 342 |
| Korábbi rekordok (2000-es évek) | Legmagasabb mért sebességek | ~380 |
| Éves összehasonlítás (egy évvel korábban) | Időmérős átlagok | ~340–350 |
E táblázat jól mutatja az irányt: míg a korábbi években és a múlt szezonban gyakoriak voltak a 340–350 km/órás értékek, idén az átlag inkább 330–340 km/óra körül alakult, és egyes autók, például Alonsoé, ennél is alacsonyabb csúcsot tudtak csak elérni.
- Okok: az energiahasználat új dinamikája és az autók aerodinamikai viselkedése.
- Hatás: Monza karaktere kevésbé a végsebességekben, inkább a menedzsmentben mutatkozik meg.
- Következmény: a csapatok eltérő taktikai megoldásokat keresnek a hétvégeken.
A pilóták véleménye rávilágít: Monza már nem csak a teljes gázzal történő elsuhanásról szól, hanem sokkal összetettebb menedzsmentet követel, ahol az energiaosztás és a szélárnyék-használat határozza meg a tempót. Ez a váltás nem csupán nosztalgikus csalódást okoz a régi időkről álmodó nézőknek; a versenystratégiákat, a kerékcseréket és a csapatok felkészülését is átformálja.
Bár a mérnökök és a csapatok biztosan dolgoznak a beállításokon, az Olasz Nagydíj időmérője után egyértelmű: a Monzába érkező nézők és megszokott rajongók idén más stílusú, kevésbé pusztán sebességre épülő futamot látnak.
Az idény további versenyei és a pályák különböző adottságai alapján hamar kiderül, mennyire tartós ez az új jelleg — de az biztos, hogy a régi, 380 km/órához közeli csúcsok ideje egyelőre háttérbe szorult.
