Somogy megyében egy sertéstelepen megjelent az afrikai sertéspestis, a fertőzést az érintett állomány felszámolásával kezelték – adta hírül a Nébih és az InfoRádióon megszólaló Nemes Imre országos főállatorvos közlése. A telepen 1 850 hízósertést tartottak, az állományt az előírásoknak megfelelően leölték, a telepet elzárták.
Mi történt, és milyen intézkedések kezdődtek?
A hatóságok a fertőzés észlelése után azonnal megkezdték a járványügyi intézkedéseket: a telepet a külvilágtól elzárták, a fertőzött állomány felszámolását befejezték, valamint megfigyelési és védőzónákat jelöltek ki a szabályok szerint. A fertőzött telepek körül 10 kilométeres megfigyelési zóna és 3 kilométeres szigorú védőzóna lépett életbe; ezekből a területekről 30 napig tilos sertéseket ki- vagy beszállítani, amíg a járványügyi helyzet teljes tisztázása meg nem történik.
Járványügyi nyomozás – mi lehetett az eredete?
A Nébih elnöke elmondta, hogy a vizsgálatok jelenleg a fertőzés eredetének feltárására fókuszálnak. Egy lehetséges ok a betakarítást követően nem kellő ideig pihentetett szalma vagy gabonatárolás lehet: a feltételezés szerint a vaddisznók bejárkálása a gabonatáblákra és az így szennyezett takarmány továbbadása szerepet játszhatott. A szakhatóságok szerint a szalmát 90 napig, a gabonát pedig 30 napig kell pihentetni a kockázat csökkentése érdekében – ezt azonban még igazolni kell.
„Európai Unión belül vannak szabályok, hogy mit hová lehet szállítani. A telepek körül 10 kilométeres megfigyelési és 3 kilométeres, még szigorúbb védőzónát kellett létrehozni.”
Gazdasági hatások — mit említett a főállatorvos?
Nemes Imre szerint a mostani fejlemények nem feltétlenül jelentenek széles körű nemzetgazdasági hatást: az európai szabályozás és a korábbi, júniusi szabolcsi fertőzés tapasztalatai alapján a nemzetközi piac várhatóan nem vezeti be automatikus szigorításokat Magyarországgal szemben. Az azonban tény, hogy az érintett zónákból 30 napra megszűnik a sertésszállítás lehetősége, ami az ott működő telepek és beszállítók számára közvetlen korlátozást jelent.
Korábbi helyzet és a vaddisznók szerepe
A főállatorvos emlékeztetett: 2025-ben Baranyában a vaddisznóállomány volt az elsőként érintett, és most ugyanazon a területen bukkantak fel házisertés-telepekben is fertőzések. A vaddisznók szerepe a betegség terjesztésében kiemelt jelentőségű, ezért a járványügyi nyomozások rájuk és a takarmánykezelésre is kiterjednek.
Mit jelent ez a somogyi termelőknek és a fogyasztóknak?
- A fertőzött állományt megsemmisítették, a telepet elzárták; a környező zónákon belül korlátozások érvényesek.
- 30 napos időszakra tilos sertések ki- és beszállítása a kijelölt zónákból, amíg a járványügyi helyzet tisztázódik.
- A nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatás jelenleg bizonytalan, de a Nébih reményei szerint nem lesz általános piacvesztés.
Mi következik most?
A hatóságok folytatják a járványügyi nyomozást, amely a fertőzés pontos forrását igyekszik feltárni. A szóban forgó takarmány- és betakarítási gyakorlatok vizsgálata mellett a kitiltott zónákban élő telepeknek az előírásoknak megfelelően kell eljárniuk, és a további intézkedéseket a Nébih határozza meg. A hatósági intézkedések célja, hogy megállítsák a kór további terjedését és védjék a hazai állományokat.
Fogyasztói tájékoztatás: az országos hatóságok korábban is hangsúlyozták, hogy az afrikai sertéspestis nem veszélyes az emberekre, de súlyos károkat okoz az állatállományban és az ágazatban. A helyi termelők és a feldolgozóipar számára a következő hetek intézkedései döntő jelentőségűek lesznek.
