Az oktatási és képzési miniszter a közelmúltban tartott szakmai szemináriumon kiemelte: nem szabad osztályozással, kiválasztással mesterséges „akadályokat” teremteni a 10. évfolyamra való felvételnél. A tárcavezető szerint a felvételi verseny és az ezzel járó nyomás csökkentése elsősorban az iskolai kapacitások kiegyensúlyozott bővítésével érhető el.
Mi okozza a nyomást?
A miniszteri felszólalás szerint a vizsgák, a különórák és a korrepetálás okozta terhelés gyökereiben a rendszer kapacitáshiányára vezethető vissza. A jelenség nem az ország egész területén azonos mértékű: elsősorban a nagyvárosokban és a gyorsan növekvő városi területeken halmozódik fel, ahol a népességnövekedés üteme meghaladta az iskolák és tantermek bővítésének tempóját.
Amikor kevés a tanterem, az iskolák nem tudnak minden jelentkezőt befogadni, ezért a diákok és családjaik intenzív versenybe, vizsgákra és magánórákra kényszerülnek. A miniszter hangsúlyozta, hogy ezen a problémán nem azzal lehet segíteni, hogy beléptetési rendszerekkel további korlátokat állítanak fel.
„Nem szabad osztályozást alkalmazni a 10. évfolyamra való belépés akadályainak megteremtésével.”
Javasolt irány: kapacitásnövelés és területi kiegyenlítés
A szeminárium részeként elhangzott értékelés szerint az alapvető megoldás az, hogy fokozatosan biztosítsanak elegendő iskolát és tantermet, illetve igazítsák a tanulási kínálatot a tényleges igényekhez. A miniszter szólt arról is, hogy a nyomás kezelése hosszabb távú tervezést és a humánerőforrás, valamint infrastruktúra összehangolását igényli.
A vita fókuszában álló problémák és lehetséges intézkedési irányok röviden:
- Infrastrukturális fejlesztés: több iskola és tanterem létesítése arányosan a növekvő tanulólétszámmal.
- Területi kiegyenlítés: a felvételi terhek csökkentése a nagyvárosok túlzsúfoltságának enyhítésével.
- Vizsgarendszer és kiegészítő oktatás: a tanulókra nehezedő nyomás mérséklése a vizsgák és különórák szerepének újragondolásával.
Következmények a diákokra és családokra
A tárcavezető megállapítása szerint a jelenlegi helyzet személyes terheket ró a családokra: a felkészítésre fordított idő és költség nő, a gyerekekre háruló stressz pedig számos negatív következménnyel járhat. Ennek kezeléséhez a minisztérium álláspontja szerint nem elegendő rögtön szigorú bejutási szabályokat alkalmazni; ehelyett a kínálat bővítésére és a rendszer belső egyensúlyának helyreállítására kell törekedni.
A szemináriumot a Vietnami Hírügynökség pártbizottsági irodája és a Vietnami Hírügynökség 35. számú Irányító Bizottságának szakértői csoportja szervezte, és a beszámoló szerint a minisztérium részéről a probléma komplexitására és a hosszú távú tervezés szükségességére hívták fel a figyelmet.
Nyitott kérdések az oktatáspolitikában
Bár a miniszter világossá tette, hogy elutasítja a 10. évfolyam kapuját szűkítő új osztályozási rendszerek bevezetését, nem részletezte a konkrét ütemtervet arra vonatkozóan, hogyan gyorsítanák fel a szükséges intézményfejlesztéseket, vagy miként oldanák fel a városok és vidék közötti kapacitáskülönbségeket. A szakmai párbeszéd és a tervezés várhatóan folytatódik, miközben az érintett iskolák, tanárok, diákok és családok a gyakorlatban érzik meg a változások szükségességét.
Az oktatás jövőjével kapcsolatos döntések hatása kiterjed a tanulói eredményekre, a társadalmi mobilitásra és a családok gazdasági terheire is. A minisztériumi álláspont most alapot adhat a további szakmai egyeztetéseknek arról, hogyan lehet egyszerre csökkenteni a vizsgaterhet és növelni az oktatás elérhetőségét.
