A K&H Bank legújabb ifjúsági indexe szerint a magyar nappali tagozatos egyetemisták között továbbra is jelentős a külföldi tapasztalatszerzés iránti nyitottság: a megkérdezettek 46 százaléka tervezi, hogy legalább egy időre külföldön vállal munkát. Ez ugyan 3 százalékponttal kevesebb az egy évvel korábbi értéknél, de a mobilitási hajlandóságot továbbra is magasnak lehet értékelni.
Bizalmatlanság az itthoni elhelyezkedés kapcsán
Ugyanakkor a kutatás rávilágít arra is, hogy a diákok óvatosan ítélik meg saját hazai elhelyezkedési esélyeiket: mindössze 33 százalékuk véli úgy, hogy tanulmányai befejezése után könnyen talál majd állást. A két adat párhuzama — erős mobilitási szándék egyidejűleg alacsony hazai bizalommal — azt mutatja, hogy sok fiatal a külföldi időszakot tudatos karrierépítési eszközként kezeli, nem feltétlenül végleges kivándorlási döntésként.
A felmérés szerzői és a K&H képviselői szerint a külföldi munkavállalás leginkább a szakmai gyakorlat, a nyelvtudás és a nemzetközi rutin megszerzésének lehetősége miatt vonzó, ami később hazai karrierben is előnyt jelenthet. Emellett hangsúlyos szempont a pénzügyi és szakmai felkészültség is: a külföldre készülőknek előre kell gondolkodniuk mind a munkavállalás, mind az álláskeresés költségeiről.
„Mivel egy külföldi munkavállalás vagy az álláskeresés szakmai és anyagi felkészülést egyaránt igényel, a tudatos karrier- és pénzügyi tervezés már a felsőoktatási évek alatt kiemelten fontos” – mondta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági marketingvezetője.
Területi különbségek: budapesti előny
A mobilitási hajlandóság nem egyenletes az országon belül. A tanulmányi mobilitást tekintve a különbségek jól láthatóak: a fővárosban tanulók között 41 százalék tervez legalább egy időre külföldön tanulni, míg a kisebb városokban ez az arány csak 17 százalék.
- 46% – külföldi munkavállalást tervező nappali tagozatosok aránya
- 33% – azok aránya, akik bíznak a könnyű hazai elhelyezkedésben
- 33% – azok aránya, akik legalább egy időre külföldön tanulnának
| Mutató | Arány |
|---|---|
| Külföldi munkavállalást tervezők | 46% |
| Könnyű hazai elhelyezkedésben bírók | 33% |
| Külföldi tanulmányokat tervezők | 33% |
Következmények és kockázatok
A fiatalok mobilitásának növekedése rövid távon értékes szakmai előnyt hozhat a hazai munkaerőpiac számára: visszatérve a külföldi tapasztalat növelheti a magyar munkavállalók versenyképességét. Ugyanakkor a trend hosszabb távon munkaerőhiányt generálhat bizonyos szektorokban, ha a külföldre távozók nem térnek vissza, vagy ha a hazai gazdaság nem képes kielégítő munkalehetőségeket kínálni a diplomások számára.
A fő kérdés az, hogy a hazai szereplők — felsőoktatási intézmények, munkáltatók és a kormány — miként reagálnak erre a kettősségre. A diplomamentés és a képzett fiatalok megtartása komplex beavatkozást igényel: vonzóbb munkahelyek, gyakorlatközpontú képzések, ösztöndíjak és nemzetközi partnerségek egyaránt részei lehetnek a válasznak. Emellett a pénzügyi felkészítés erősítése a felsőoktatásban hozzájárulhat a tudatos döntésekhez.
Összességében a K&H ifjúsági indexének adatai olyan kettősséget mutatnak, amely egyszerre jelzi a magyar fiatalok ambícióját és aggodalmát: a külföldi tapasztalatszerzést értékesnek tartják, de több mint kétharmaduk nem számít magabiztos hazai elhelyezkedésre. Ez a helyzet a társadalmi és gazdaságpolitikai döntéshozók számára egyaránt kihívást jelent.
