A Magyar Kórházszövetség júliusi állásfoglalásához hasonlóan most is hosszú távú, kiszámítható megoldásokat kér a magyar egészségügy legsúlyosabb problémáira: a szakemberhiányra, a területi egyenlőtlenségekre, a várakozási idők hosszára és a finanszírozási bizonytalanságra – jelentette be a szervezet.
Állapotfelmérés: növekvő terhelés, kevés forrás és ember
A Kórházszövetség összegzése szerint a hazai ellátórendszer jelentős betegforgalmat bonyolít: évente mintegy 2,3 millió embert látnak el az aktív fekvőbeteg-ellátásban, a krónikus osztályokon körülbelül 201 000 beteget kezelnek, míg a járóbeteg-ellátásban évente 75–80 millió orvos–beteg találkozót rögzítenek. A társadalom elöregedése és a krónikus betegségek növekvő száma további terhelést jelent a rendszer számára.
| Ellátási terület | Éves volumen |
|---|---|
| Aktív fekvőbeteg-ellátás | 2,3 millió beteg |
| Krónikus osztályok | 201 000 beteg |
| Járóbeteg-ellátás | 75–80 millió orvos–beteg találkozó |
Mire hívják fel a figyelmet?
A Kórházszövetség több ponton fogalmaz meg elvárásokat és javaslatokat. Kiemelik, hogy az eddigi pozitív lépések – például béremelési programok, intézményi infrastrukturális fejlesztések és az eszközpark megújítása – csak akkor hozhatják meg a várt eredményt, ha folytatódnak és rendszerszinten kiszámíthatóvá válnak.
- Rendszerszintű megoldásokra van szükség a szakemberhiány enyhítésére és a területi egyenlőtlenségek csökkentésére.
- A várólisták rövidítése és a közfinanszírozott ellátórendszer megerősítése kiemelt célként szerepel.
- Fontos a digitalizáció, a korszerű diagnosztika és a korszakalkotó ellátási technológiák folytatása – ide értve az intervenciós medicinát, a minimálisan invazív módszereket és a mesterséges intelligencia alkalmazását.
"A szolidaritás elve miatt a biztonságos és hozzáférhető betegellátásnak mindenki számára elérhető közszolgáltatásnak kell maradnia" – fogalmaz a szervezet.
Intézményes képviselet és szakmai párbeszéd
A Kórházszövetség egyben lehetőségként értékeli egy önálló egészségügyi minisztérium ismételt létrehozását, amely szervezetük szerint erősebb stratégiai képviseletet és hosszabb távú szakpolitikai irányítást biztosíthatna az ágazat számára. Az új kormány egészségügyi programjában a közfinanszírozott állami egészségügy megerősítését, a várólisták csökkentését és a digitalizációt ígérik — ezeket a Kórházszövetség üdvözli, de hangsúlyozza, hogy ezekről érdemi szakmai párbeszédre van szükség.
Mint írják, a szakmai párbeszéd akkor lehet hiteles, ha egyszerre jelennek meg a betegellátás gyakorlati tapasztalatai és az intézmények gazdasági fenntarthatóságának szempontjai. A szervezet külön hangsúlyozza a bizalom visszaépítésének jelentőségét az ellátórendszer és a társadalom között.
Következmények és lehetséges irányok
A Kórházszövetség által vázolt helyzet és javaslatok gyakorlati következményei többirányúak: a fenntartható finanszírozás hiánya tovább növelheti a területi különbségeket és a várólistákat, a folytatódó fejlesztések hiánya pedig korlátozza a korszerű ellátási módszerek elterjedését. Ugyanakkor a digitalizáció és a modern diagnosztikai technológiák széleskörű alkalmazása javíthatná az ellátás hatékonyságát, ha azokhoz megfelelő humán erőforrás és intézményi háttér társul.
Az állásfoglalás fontos emlékeztető: a rövid távú intézkedések mellett szükség van rendszerszintű, hosszú távon finanszírozott stratégiára és folyamatos szakmai konzultációra. A betegek érdekében a megoldásoknak a biztonságos, hozzáférhető és fenntartható állami ellátórendszer megerősítését kell szolgálniuk. A személyes egészségügyi döntések esetén pedig továbbra is elengedhetetlen a szakorvosi konzultáció; a rendszerátalakítások mellett a mindennapi ellátásban biztosítani kell a megfelelő szakmai hátteret és kiszámíthatóságot.
