A Fejér megyei Rétimajor és Rétszilas tórendszerében bekövetkezett tömeges halpusztulás komoly figyelmeztetés a Tolna vármegyei halgazdálkodók és horgászegyesületek számára. Az Aranyponty Halászati Zrt. adatai szerint a veszteség elérte a 185 tonnát, és a közvetlen anyagi kár megközelíti a 200 000 000 Ft-ot – a jelenség a tartós aszály és az elégtelen vízpótlás következménye.
Mi a helyzet Tolnában?
A Tolna Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége (TOHOSZ) hat saját kezelésű halgazdálkodási vízterületért felel. Ezeken a tavakon eddig nem alakult ki tömeges halpusztulás, ugyanakkor több vízfelület már tavasszal is szokatlanul alacsony vízállással indította a szezont. A helyzetet súlyosbítja, hogy a feliszapolódás sok helyen jelentősen csökkenti a hasznos vízmélységet:
- ami egykor másfél méter merülésre alkalmas volt, ott ma gyakran csak 80 centiméter víz található a vastag iszapréteg felett;
- a sekélyebb medrek gyorsabban melegednek, és a melegebb víz kevesebb oldott oxigént képes megtartani;
- a hosszan tartó hőség önmagában is stresszforrás a halpopulációk számára.
"A legnagyobb kockázatot a vizek oxigénszintjének csökkenése jelenti" – fogalmazott Szakács Szabolcs, a TOHOSZ ügyvezető elnöke.
A szakmai vezető emlékeztetett arra is, hogy légnyomásváltozáskor az iszapból veszélyes gázok is felszabadulhatnak, ami tovább ronthatja a helyzetet. A TOHOSZ tudomása szerint néhány tolnai vízterületen már drasztikus a vízhiány, és a pótlás helyi adottságok miatt nem mindenütt megoldható.
Mi okozza a tömeges halpusztulást?
Az okok egymással összefüggnek: a tartós csapadékhiány csökkenti a tófeltöltést, a párolgás és a meleg növeli a vízveszteséget, a feliszapolódás csökkenti a tényleges vízmélységet, és ezek együtt gyorsítják az oxigénszint csökkenését. Amennyiben az oxigén koncentrációja kritikus szint alá kerül, a halak tömegesen pusztulhatnak el, ahogy az Rétimajor esetében történt.
| Jelenség | Hatás |
|---|---|
| Alacsony vízállás | Gyors felmelegedés, kevesebb oldott oxigén |
| Feliszapolódás | Csökkent hatékony víztérfogat |
| Hosszú hőség | Fokozott stressz és oxigénfogyás |
Mit tehetnek az üzemeltetők és a horgászok?
Bár a tolnai tavaknál egyelőre nincs tömeges pusztulás, a helyi szereplőknek gyors és tervezett intézkedéseket kell fontolóra venniük. Szakmai körökben több, gyakorlatias lépést ajánlanak a kockázat csökkentésére:
- rendszeres oxigén- és hőmérséklet-mérés bevezetése és dokumentálása;
- vízpótlási lehetőségek felmérése, priorizálás a legveszélyeztetettebb tavaknál;
- iszap- és mederkarbantartás, ahol ez műszakilag és környezetvédelmileg megvalósítható;
- vészhelyzeti akciótervek kidolgozása a hirtelen oxigéncsökkenés vagy hőhullám esetére.
Az egyes intézkedések megvalósíthatósága helyspecifikus, ezért fontos a halgazdálkodók, önkormányzatok és vízügyi szakemberek közös tervezése.
Mi várható rövid távon?
A meteorológiai kilátások és a jelenlegi vízkészletek alakulása fogja meghatározni, hogy a hőség és aszály milyen mértékben növeli a kockázatot Tolna vizein. Amennyiben a csapadék elmarad, és nem történik célzott vízpótlás vagy mederkarbantartás, nő annak az esélye, hogy a helyi problémák súlyosbodnak.
Az Rétimajorban történtek miatt a megyei horgászegyesületek és a halgazdálkodók ébersége kulcsfontosságú: az időben megtett megelőző lépések jelentősen csökkenthetik a hasonló tragédiák kockázatát.
Szekszárd– A helyzet figyelmeztet: a következő hetekben a rendszeres vízminőség-ellenőrzés és a gyors reagálás kritikus lesz a tolnai vizek védelmében.
