A Veszprémi Járási Ügyészség vádirata szerint egy Szabolcs‑Szatmár‑Bereg vármegyei pár 2023 során online piactereken hirdetéseket adott fel, és azokkal összesen 27 sértett pénzét szerezte meg megtévesztéssel. A vádlottak módszereinek és az érintett településeknek a felsorolása miatt a cselekménynek jelentős helyi aspektusa van: a csalások között voltak Veszprém megyei áldozatok is.
Hogyan működött a csalás?
A vád szerint a férfi fiktív ajánlatokat tett közzé kampányszerűen: nem létező műszaki cikkeket — például videokártyákat és hangszórókat —, illetve egy esetben okosórát hirdetett eladásra. A hirdetésekben azt kérték, hogy a vételárat egészben vagy részben, esetenként pedig csak a postaköltséget előre utalják. A pénzfogadásra rendszerint az élettárs bankszámláját használták.
A tipikus áldozati reakció szerint a vevők általában néhány ezer forintnyi postaköltséget vagy 20–35 000 Ft közötti vételárat fizettek előre. Miután a pénz megérkezett, a férfi vagy elérhetetlenné vált, vagy mentségeket keresett — például azt állította, hogy feltörték a bankszámláját vagy nem érkezett meg az összeg —, a nő pedig rendszeresen kivette a beérkezett összegeket. A vádirat szerint a pár a pénzt közösen elköltötte.
Kik és hol estek áldozatul?
A bűncselekmény sértettjei között több Veszprém vármegyei lakos is szerepel: érintettek voltak Balatonalmádiból, Zirc környékéről, a tapolcai térségből és Pápa környéki községekből. A vádirat nem részletezi minden egyes sértett nevét, de a megyei elérhetőségük kiemeli a helyi hatást és a csalási módszer területi kiterjedését.
| Jellemző adat | Érték |
|---|---|
| Összes sértett | 27 |
| Tipikus előleg / postaköltség | néhány ezer forint |
| Tipikus vételár (részletek) | 20–35 000 Ft |
| Érintett megyei települések | Balatonalmádi, Zirc, Tapolca környéke, Pápa környéke |
Az elkövetők szerepe és magatartása
A vádirat szerint a 27 éves férfi kezdeményezte a csalássorozatot; neki nem volt bejelentett munkahelye és jövedelme. A 25 éves élettársa otthon volt a gyermekével, és bár állandó munkahellyel nem rendelkezett, a vádirat szerint tudatában volt annak, hogy a bankszámlájára csalásból származó összegek érkeznek. A nő nemcsak fogadta a pénzt, hanem több alkalommal maga is részt vett a megtévesztésben, például videohívásban utánozva a csomagolást, hogy a vevőt megnyugtassa.
A bevett trükkök között szerepelt az is, hogy egyes vevők videóhívásban próbáltak meggyőződni a termék létezéséről, ilyenkor a nő olykor úgy tett, mintha éppen egy dobozt csomagolna be. A férfi időnként azt állította, hogy a bankszámláját feltörték, vagy hivatkozott arra, hogy a pénz nem érkezett meg — miközben valójában a tranzakciók teljesültek.
Milyen következményekre számíthatnak?
A vádirat több rendbeli, üzletszerűen elkövetett csalás vétségére épül. A bíróságon a rendelkezésre álló bizonyítékok mentén döntik el az ügy végkimenetelét és az esetleges kiszabott büntetést. A nyomozás és a vádemelés szereplői egyértelművé tették, hogy a cselekmény nem elszigetelt, hanem rendszerszerű módon, tudatosan volt szervezve.
- Figyelem az online piactereken: előre fizetés nélkül, utánvéttel vagy személyes átvétellel biztonságosabb vásárolni.
- Banki átutalásnál: ha ismeretlen eladónak utalunk, lassabban és óvatosan járjunk el; ellenőrizzük a hirdető profilját és korábbi értékeléseit.
- Ha csalás áldozata lett valaki: tegyen feljelentést a rendőrségen, és jelentsen csalást a bankjának az esetleges visszatérítés érdekében.
A vádirat részletes leírást ad a módszerekről és a sértettek számáról; a jogi eljárás további menetét a Veszprémi Járási Ügyészség és a bíróság fogja meghatározni.
