A test verejtékezése létfontosságú folyamat a hőmérséklet szabályozásában, ezért a sokak számára kellemetlen, erőteljes izzadás önmagában nem feltétlenül jelez betegséget vagy rossz erőnlétet — írta összefoglalójában Lars Nybo, a Koppenhágai Egyetem sport- és táplálkozástudományi professzora, aki a hőszabályozás és a meleg szervezetre gyakorolt hatások kutatásával foglalkozik. Nybo négy gyakori tévhitet vett sorra, amelyek segítenek megérteni, mi zajlik a testben melegben és edzés közben.
Az izzadás szerepe és miért nem kell rögtön pánikolni
A test verejtékezéssel adja le a hőt: amikor a bőrre kiválasztódó folyadék elpárolog, hőt von el a szervezettől. Ezért nyáron, illetve fizikai megterhelés során természetes, hogy a verejtékmirigyek aktívabbak lesznek. A jelenség kellemetlen lehet, de valójában a szervezet egyik legfontosabb hőleadó mechanizmusa — hangsúlyozta a professzor.
Mit tisztázott Nybo professzor? — a négy leggyakoribb tévhit
| Tévhit | Mi a valós helyzet? |
|---|---|
| Sok izzadás edzés közben rossz erőnlétet jelent. | Nem feltétlenül. A rendszeres edzés nemcsak az izmokat és a szívet fejleszti, hanem a hőleadó rendszert is, így az edzettebb személyek bizonyos körülmények között hatékonyabban izzadnak. |
| A verejtékezés „kiizzadja” a méreganyagokat, ezért egészséges minél többet izzadni. | Csak részben igaz. A méregtelenítésért elsősorban a máj felel, a verejték szerepe a szervezeteliminációban korlátozott. |
| Mindenkinél ugyanúgy működik az izzadás. | Nem. A verejtékezés mértékét számos tényező befolyásolja, például a külső hőmérséklet, a fizikai terhelés és egyéni élettani különbségek. |
| Az izzadás mindig rossz jele, ha túl sok. | A test számára szükséges hőleadó válasz lehet; ha azonban kíséri gyengeség, zavartság vagy más tünet, orvosi vizsgálat indokolt. |
A szerző felhívta a figyelmet arra is, hogy a verejtékezés mértékét nemcsak a fizikai állapot határozza meg, hanem a környezeti tényezők és az egyéni biológia is. Így ha valaki egy spinningórán erőteljesebben verejtékezik, mint a társa, abból önmagában nem következik automatikusan, hogy rosszabb kondícióban van; épp ellenkezőleg, előfordulhat, hogy a hatékony hőleadás jele.
Mi befolyásolja az izzadást?
- Környezeti hőmérséklet és páratartalom — melegebb, párásabb környezetben a szervezet nehezebben hűl le.
- Fizikai terhelés mértéke — a mozgás közben keletkező hő növeli a verejtékezést.
- Élettani különbségek — genetikai és egyéni tényezők, valamint a hosszú távú edzettség befolyásolják a válaszreakciót.
Nybo összevetéséből az is kitűnik, hogy a verejték és a méreganyagok összefüggését gyakran túlértékelik: a máj és a vesék azok a szervek, amelyek elsődleges szerepet játszanak a szervezet méregtelenítésében, míg a verejték útján történő kiválasztás szerepe kisebb.
Mit tegyünk, ha a verejtékezés zavaró vagy aggasztó?
Az erős izzadás általában nem veszélyes, de ha a tünetekhez szédülés, gyengeség, zavartság vagy a normálistól eltérő bőrelváltozások társulnak, érdemes szakorvosi konzultációt kérni. Konzervatív intézkedésként ajánlott a megfelelő folyadékpótlás, könnyű, szellős ruházat és a túlmelegedés kerülése. A professzor hangsúlyozottan arra hívja fel a figyelmet, hogy a hőszabályozás egyénenként eltérő, ezért az összképet mindig a körülményekkel és a kísérő tünetekkel együtt kell értékelni.
A nyári hőségben tehát nem célszerű azonnal pánikolni, ha valaki jobban izzad a többieknél; ugyanakkor a tartós, szokatlan tünetek kivizsgálása orvosi feladat. A helyes információ és a szakorvosi tanácsadás segít elkerülni a tévhitek miatti fölösleges félelmet, illetve a valódi kockázatok figyelmen kívül hagyását.
