Felmérés: tájékozódásra használjuk az MI-t, de nem bízunk vakon a diagnózisban
A legfrissebb, az NN Biztosító által közreadott Egészség 2026 kutatás alapján a magyar internetezők megközelítőleg fele már fordult mesterséges intelligencián alapuló alkalmazáshoz egészségügyi kérdésben. A közlemény szerint a 18–69 éves internethasználók körében tízből heten is kértek ilyen eszköztől információt, így összességében az internetezők 46 százaléka igénybe vette az MI-t egészségügyi témában.
A korcsoportok szerint jelentős eltérések láthatók: a legfiatalabbak, a 18–29 évesek körében az arány a legmagasabb, itt a megkérdezettek közel kétharmada, 65 százaléka próbált már ki chatbotot, asszisztenst vagy más MI-alapú alkalmazást egészségügyi kérdéssel. Ugyanakkor a technológiát nem kizárólag a fiatalok használják: a 60 év fölötti internethasználók között is minden negyedik személy élt már ezzel a lehetőséggel.
Mire használjuk az MI-t?
A felhasználók elsősorban gyakorlati, értelmezést segítő funkciókra fordítják ezeket az eszközöket: a leggyakoribb felhasználási célok közé tartozik a tünetellenőrzés, öndiagnózis, leletek és laboreredmények magyarázata, valamint általános egészségügyi információk és gyógyszerrel kapcsolatos tudnivalók keresése. A közlemény hangsúlyozza, hogy a válaszadók sokszor nem orvosi helyettesítést keresnek az MI-től, hanem eligazítást és értelmezést a saját adataikhoz.
- Tünetellenőrzés
- Leletek, laborértékek magyarázata
- Általános egészségügyi információk
- Gyógyszerek és mellékhatások megismerése
A közlemény idézi Holló Bencét, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatóját: a szakember szerint azok a szolgáltatások lesznek sikeresek, amelyek a digitális tájékozódást valódi szakemberhez vezetik el.
„A kutatásból jól látszik, hogy az emberek nem orvost keresnek a mesterséges intelligenciában, hanem értelmezést és eligazodást: meg akarják érteni a saját leletüket, tudni szeretnék, hova forduljanak. Ez önmagában értékes, de a felelős döntéshez ennél többre van szükség.”
Bizalom és fenntartások
Bár az MI alkalmazások elterjedtek, a bizalom korlátozott: azok között, akik már használtak ilyen szolgáltatást egészségügyi célból, csak 29 százalék bízik meg a gép által adott diagnózisban vagy szakvéleményben. A válaszadók 19 százaléka egyáltalán nem bízik az MI-ben, míg a többség, 55 százalék, vegyes, kétértelmű érzésekkel viszonyul a gépi válaszokhoz.
A mentális egészséghez kötődő digitális és MI-alapú megoldások iránt általában még visszafogott a kereslet. A fiatalabb korosztályok (18–29 év) viszonylag nyitottabbak a személyre szabott ajánlásokra, korai figyelmeztetésekre, alváskövetésre és hangulatmérésre, míg az idősebbek, köztük a 60–69 évesek, jelentős arányban elutasítók: ebben a csoportban az elutasítók aránya 56 százalék.
| Mutató | Arány |
|---|---|
| Internetezők, akik MI-t használtak egészségügyre | 46% |
| 18–29 évesek, akik kérdeztek MI-t | 65% |
| Használók, akik bíznak az MI-diagnózisban | 29% |
| Visszafogottak a 60–69 évesek között (elutasítók) | 56% |
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Az adatok alapján a mesterséges intelligencia szerepe jelenleg elsősorban a tájékozódás segítése: az eszközök támogatják a páciens saját információfeldolgozását, de nem váltanak ki orvosi konzultációt. A közlemény értelmezése szerint ezért azok a megoldások lesznek hosszú távon használhatók, amelyek integrálják a szakemberi ellenőrzést és egyértelműen irányítanak a további, személyes orvosi ellátás felé.
Az eredmények rávilágítanak arra is, hogy a digitális egészségügyi eszközök tervezésekor figyelembe kell venni a felhasználók bizalmi viszonyát és a különböző korosztályok eltérő igényeit. A kutatás adatai szerint a technológia gyorsan terjed, de a felelős és biztonságos alkalmazásához továbbra is szakmai kontroll és pontos tájékoztatás szükséges.
