A Legfelsőbb Bíróság szövetségi hatáskörben hozott döntésében országos hatállyal érvénytelenítette a július 20-25. közötti Jantar Mantar diáktüntetések kapcsán regisztrált bűnügyi feljelentések (FIR) jelentős részét, ugyanakkor kivételt tett és engedélyezte, hogy a hatóságok új feljelentést indítsanak 2 873 személy ellen, akiket a Nemzeti Bűnügyi Nyilvántartás (NCRB) adatai szerint súlyos bűncselekményekkel összefüggő előélet terhel.
Az ítélet és a kormányzati biztosítékok
A döntést meghozó tanácsot a főbíró (CJI) Surya Kant vezette, mellette Joymalya Bagchi és V. Mohana bírók ültek. Az ítéletet megelőzően a szövetségi és állami kormányzatok arra kötelezték a bíróságot, hogy amennyiben a hatóságok biztosítják: nem folytatnak üldözést a tüntetők ellen és új feljelentéseket nem indítanak az azonos események miatt, a korábban indult FIR-ek törölhetők.
"a rendelkezés gyógyító balzsam lesz a tüntetők számára, miközben megőrzi az állam jogát az elkövetők felelősségre vonására"
A szövetségi kormány képviseletében eljáró főügyész, Tushar Mehta közlése szerint a döntés hátterében egy kormány és a tiltakozó diákvezetők közötti találkozó állt, amelyen három nyilatkozat hangzott el: a július 20. és 25. közötti feljelentéseket nem folytatják, az azonos eseményekhez kapcsolódóan új FIR-ek nem kerülnek beadásra, valamint kártérítést nyújtanak azoknak a hallgatóknak, akik a NEET-UG 2026-hoz kapcsolódóan öngyilkosság áldozatai lettek.
Miért engedélyeztek mégis új feljelentést?
Bár a bíróság összhangban a kormányzati ígéretekkel törölte a tömegesen beadott feljelentéseket, a Delhi rendőrség kérvényezte a lehetőséget, hogy újból feljelentést tegyen azokkal szemben, akiket az NCRB adatbázisa súlyos bűncselekményekre visszavezethető előélettel tüntetnek fel és akikről a jelenlegi megállapítások szerint szemtanúk vagy más adatok alapján úgy tűnik, hogy a helyszínen sérülést vagy anyagi kárt okozó cselekmények elkövetésében vettek részt. Mehta hangsúlyozta, hogy az új vizsgálat nem azon részvétel miatt indítandó, hogy valaki a tüntetésen volt, hanem kizárólag a testi sértésre vagy vagyonkárosításra vonatkozó bűncselekmények miatt.
A főbíró kérdésére Mehta megerősítette, hogy a 2 873 személy ellen még nem került sor új feljelentésre; a rendőrség engedélyt kért arra az esetre, ha a vizsgálat előzetes adatai indokolják a külön eljárás megindítását.
- 1. A bíróság országos hatállyal törölte a július 20–25. közötti Jantar Mantar-hoz köthető FIR-eket.
- 2. A kormány ígéretet tett, hogy nem üldözi jogi úton a tüntetőket és új feljelentést nem nyújt be ugyanazokkal az eseményekkel kapcsolatban.
- 3. A rendőrség kérte a lehetőséget, hogy különítsen el vizsgálatokat, és új feljelentést indíthasson a súlyos bűnügyi előélettel rendelkező személyek ellen, ha a bizonyítékok erre utalnak.
Következmények és jogi érdekességek
A döntés kettős üzenetet hordoz: egyrészt megerősíti a tüntetési jog védelmét és a kormányzat törekvését a konfliktusok racionális lezárására, másrészt fenntartja a rendfenntartó szervek jogát az erőszakos vagy kárt okozó magatartás célzott kivizsgálására. Emellett a szövetségi kormány vállalta egy országos kártalanítási politika kidolgozását a NEET-UG 2026-hoz kapcsolódóan elhunyt diákok családjai számára; a bírósági jegyzőkönyv szerint ez a vállalás részét képezte annak a garanciacsomagnak, amely lehetővé tette a feljelentések törlését.
| Intézkedés | Állásfoglalás |
|---|---|
| FIR-ek törlése | Országos hatállyal, július 20–25. eseményeire |
| Új feljelentés lehetősége | Engedélyezett bizonyos, súlyos előéletű személyek esetében |
| Kártérítés | Országos politika kidolgozása vállalva |
A döntés további hatása attól függ, hogyan használják a rendőrségi vizsgálatok során rendelkezésre álló adathalmazt és az NCRB-nyilvántartást: a jogi viták várhatóan a bizonyítékok értékelésére és a gyülekezési jog sérelmének határaira fognak összpontosítani.
