A 2026–2027-es tanév küszöbén az oktatási rendszer átalakítását kísérő intézkedések középpontjában a tanári kar megerősítése és a tanulmányi értékelés módszereinek megváltoztatása állnak. Az Oktatási és Képzési Minisztérium adatai szerint a 2025–2026-os tanévre közel 14 994 új pedagógust vesznek fel országosan, ami a 2022–2026 közötti időszakban felvett tanárok számát meghaladva összességében több mint 60 000-re növeli a bevonásokat.
Gyakorlati készségekre és digitális átállásra fókuszálnak
A minisztérium hangsúlyozza, hogy a képzés nem csupán a tananyag vagy módszertan frissítésére korlátozódik: egyre nagyobb szerepet kapnak a gyakorlatorientált kompetenciák. A felkészítések középpontjában a digitális készségek, a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazásai, a digitális tananyagok használata és a STEM-oktatás szervezése állnak. A cél az, hogy a pedagógusok és iskolavezetők képesek legyenek az új követelményeknek és a kurrikuláris átalakulásoknak megfelelően alakítani a helyi oktatást.
Konkrét példák is vannak a képzési programok kiterjesztésére: Hai Phongban 65 145 adminisztrátor és pedagógus vett részt digitális készségfejlesztő képzésen. Dong Thap tartományban a helyi programok részeként 5 085 adminisztrátort és tanárt képeztek, továbbá 23 804 pedagógus kapcsolódott be STEM-műhelyekbe, és 6 812 fő kapott képzést a digitális átalakulás és az MI-alkalmazások témakörében. Tuyen Quang tartományban mintegy 8 000 tanár részesült hasonló továbbképzésben.
| Helyszín | Képzési formák | Résztvevők száma |
|---|---|---|
| Hai Phong | Digitális készségek | 65 145 |
| Dong Thap | Adminisztrátorok, STEM, digitális átalakulás | 5 085; 23 804; 6 812 |
| Tuyen Quang | Digitális transzformáció, MI | ~8 000 |
Milyen változásokat hoz az új értékelési rendszer?
A bejelentések szerint az egyik jelentős innováció az, hogy a diákok tanulmányi teljesítménye szakaszosan gyűjthető össze. Ez a megközelítés nagyobb rugalmasságot adhat az értékelésben, és teret engedhet a portfólió- és kompetenciaalapú mérés szélesebb alkalmazásának. Ugyanakkor a minisztériumi kommunikációból az is kiderül, hogy a változások végrehajtása összetett adminisztratív és szakmai feladatokat ró az iskolákra: szükség van egységes útmutatókra, digitális rendszerekre és a pedagógusok módszertani felkészítésére.
Az átalakulás társadalmi és intézményi következményei több tényezőtől függenek: a vidéki és városi iskolák erőforrásai között meglévő különbségektől, a helyi önkormányzatok kapacitásától, valamint attól, hogy a tanárfelvétel és a továbbképzés mennyire képes valódi, helyben érzékelhető előrelépést biztosítani.
- Rövid távon a tanárhiány mérséklése és a helyi iskolák tehermentesítése a cél.
- Középtávon a további szakmai felkészítések javíthatják az oktatás minőségét, különösen a digitális és STEM-tartalmak terén.
- Hosszú távon az új értékelési gyakorlat és a pedagógusképzés átalakítása befolyásolhatja a fiatalok képességprofilját és a munkaerőpiaci alkalmasságot.
A beavatkozások sikerének mérése a következő években dől el: fontos lesz a képzések hatékonyságának nyomon követése, az iskolák közti különbségek kezelése és az, hogy a gyakorlatban mennyire válik be az értékelés szakaszos gyűjtésének modellje.
A minisztérium törekvéseivel párhuzamosan a helyi vezetés szerepe is kulcsfontosságú lesz: az iskolák és fenntartók együttműködése, a digitális infrastruktúra fejlesztése és a pedagógusok folyamatos szakmai támogatása mind szükséges feltételei annak, hogy a reformok ténylegesen érezhető javulást eredményezzenek az oktatás minőségében.
