A munkáltatói érdekképviseletek szerint a 2024 végén megkötött, három évre szóló bérmegállapodásban rögzített minimálbér-emelések teljesítése veszélybe kerülhet, mert a megállapodás idején jóval erősebb gazdasági növekedésre számítottak a felek. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az RTL Híradónak azt jelezte, hogy a 2026-ra és 2027-re várt növekedés elmaradása, valamint a mérsékeltebb infláció indokolttá teheti a korábban rögzített ütem felülvizsgálatát.
Mi áll a vita középpontjában?
2024 végén a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek hároméves bérmegállapodást kötöttek, amely a minimálbér emelkedését évenkénti százalékos mértékben határozta meg. A megállapodás szerint a minimálbér emelkedése a következőképpen lett tervezve:
| Év | Tervezett növekedés |
|---|---|
| 2025 | 9% |
| 2026 | 13% |
| 2027 | 14% |
Azonban a munkáltatói oldal szerint a gazdasági környezet megváltozott, ezért indokolt lehet a 2026–2027-re vállalt emelések újratárgyalása. A VOSZ főtitkára említette: reális lehet egy egy számjegyű emelési ütem 2026-ban, ami jelentősen elmaradna a korábban rögzített 13 százaléktól.
Kik állnak egymással szemben?
- Munkáltatói oldal: a megváltozott gazdasági környezetre hivatkozva visszafogottabb emelést tart célszerűnek.
- Szakszervezetek: a bérnövelések fenntartását követelik; a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint még a 14 százalék is kevés lenne ahhoz, hogy a minimálbér elérje a bruttó átlagkereset 50 százalékát.
- Kormány: korábban részt vett a hároméves megállapodás kialakításában, és 2025 végén már volt példa arra, hogy a 2026-ra tervezett mértéket újratárgyalták, végül 11 százalékos emelésben egyeztek meg.
A vita alapját részben az adja, hogy a megállapodás aláírásakor a makrogazdasági pályára vonatkozó várakozások kedvezőbbek voltak. A munkáltatói érdekképviselet most azt jelzi, hogy a várható gazdasági növekedés alacsonyabb, az infláció mérsékeltebb lehet, ezért a korábban rögzített ütemeket felül kell vizsgálni.
Kockázatok és következmények
Ha a minimalbér-emelés mértékét jelentősen visszafogják, annak több közvetlen és közvetett hatása lehet:
- háztartások vásárlóereje: kisebb béremelkedés lassítja a fogyasztás bővülését;
- munkaerőköltségek és foglalkoztatás: a munkáltatók rövid távon enyhülő költségnyomást érezhetnek, de hosszabb távon a bérek elmaradása munkaerővonzó képesség csökkenéséhez vezethet;
- politikai következmények: a tárgyalások kimenetele befolyásolja a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek közötti bizalmat és a további szociális párbeszédet.
Az Eurostat adatai szerint Magyarország jelenleg az Európai Unió tagállamai között az egyik legalacsonyabb minimálbérrel rendelkezik, ami tovább növeli a társadalmi érzékenységet a bérek kérdésében.
Az ügy további fejleményeihez szükség lesz a három szereplő — kormány, munkáltatói szervezetek és szakszervezetek — közötti egyeztetések folytatására. A következő hónapok tárgyalásai döntenek arról, hogy a 2026–2027-re vállalt emelések maradnak-e az eredeti ütemben, vagy hivatalosan is módosítják a megállapodásban foglaltakat.
Az érintett felek álláspontjait a tárgyalások előrehaladtával nyomon kell követni, mert a döntés egyszerre érinti a költségvetési helyzetet, a munkaerőpiaci folyamatokat és a lakosság jövedelmi helyzetét.
