Az Oktatási és Képzési Minisztérium augusztus 10-én kiadott 64/2026/TT-BGDĐT számú körlevele első alkalommal határozza meg a szakközépiskolai tanárok munkaköri megnevezéseit és kapcsolódó szakmai követelményeit. A dokumentum háromfokozatú rendszert vezet be — I., II. és III. fokozat — és pontosítja a munkakörök kódjait, a kinevezési eljárást, valamint a fizetési besorolás alapját.
Mire ad választ az új szabályozás?
A körlevél célja, hogy a szakképzésben dolgozó pedagógusok munkaköreit összhangba hozza a nemzeti oktatási rendszer tanári címrendszerével. Ez a változtatás – a minisztériumi indoklás szerint – elősegíti a karrierfejlődést, tisztázza a szakmai követelményeket, és alapot teremt a bérszerkezet rendezettebb alkalmazásához.
- Elsőként különítik el a szakközépiskolai tanári munkaköröket három fokozatra.
- Megadják a munkaköri kódokat és összekapcsolják a besorolást az állami bértáblával.
- Rendelkeznek a munkakörváltás átlátható, objektív és méltányos mechanizmusáról.
Mely kódok és besorolások szerepelnek a körlevélben?
A dokumentum a munkaköri címeket és a hozzájuk tartozó kódokat is rögzíti. A kódok segítenek abban, hogy a különböző pozíciók egyértelműen azonosíthatók legyenek, és egyszerűbbé váljon az egyenértékűségek megállapítása munkakörváltás esetén.
| Munkaköri fokozat | Kód |
|---|---|
| I. fokozat | V.09.02.12 |
| II. fokozat | V.09.02.13 |
| III. fokozat | V.09.02.14 |
Hogyan kapcsolódik a fizetéshez és a kinevezéshez?
A körlevél kimondja, hogy a szakközépiskolai tanári munkakörbe kinevezett személyekre a 204/2004/ND-CP rendelettel együtt kiadott bértábla vonatkozik. Azaz a munkaköri besorolás alapján határozzák meg a fizetési sávot és a kapcsolódó juttatásokat. Emellett a körlevél előírja, hogy a munkakörbe történő kinevezésnél a jelölteknek meg kell felelniük az adott pozíció szakmai követelményeinek.
A munkakörváltásra vonatkozóan külön hangsúlyt kap az átláthatóság, objektivitás és méltányosság. A szabályozás célja, hogy az iskolai végzettség, a munkakör összetettsége vagy a szakmai tapasztalat ne vezessen aránytalanságokhoz a bérezés és a pozíciók elosztása során.
Következmények a gyakorlatban
A változtatás középtávon várhatóan több hatással lesz az ágazatra: egyrészt tisztább pályaképet ad a szakoktatásban dolgozóknak, másrészt alapot teremt a karriertervezéshez és a teljesítményelvű javadalmazás kialakításához. A pontos gyakorlati hatások azonban függnek attól, hogyan alkalmazzák a helyi intézmények és a fenntartók az új besorolásokat, illetve milyen átfogó finanszírozási és ösztönző rendszerek kísérik a szabályozást.
Fontos megjegyezni, hogy a körlevél nem önmagában határozza meg a fizetések konkrét összegeit, hanem a meglévő, a közalkalmazottak és köztisztviselők bérezésére vonatkozó szabályrendszerhez kapcsolja a szakképzésben dolgozók besorolását. A részletek és az átvezetési szabályok továbbra is intézményi szinten dőlnek el, ami különös figyelmet igényel a gyakorlati kivitelezésnél.
Az új munkaköri címrendszer bevezetése mérföldkő lehet a szakképzés intézményesítésében: ha a szabályok következetesen és igazságosan érvényesülnek, könnyebbé válhat a pedagógusok mobilitása és a munkaerő-piaci igényekhez való igazítás. Ugyanakkor az alkalmazás során felmerülő részletszabályok és finanszírozási kérdések további pontosítást igényelnek.
Az érintett intézmények és szakmai szereplők mostantól a körlevél rendelkezései szerint alakítják ki belső kinevezési és besorolási gyakorlatukat.
