A demencia kialakulásáig eltelt idő jelentősen hosszabb lehet azoknál, akiknél nem fordul elő a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy a dohányzás. Egy a Neurology Open Access folyóiratban ismertetett, mintegy 12 000 résztvevőt bevonó, hosszú távú vizsgálat eredményei szerint azok, akiknél egyik vizsgált rizikófaktor sem volt jelen, átlagosan közel 13 évvel hosszabb ideig éltek demencia nélkül, mint azok, akik mindhárom kockázati tényezővel rendelkeztek.
Mire alapozzák az eredményt?
A kutatásban ötvenes éveikben járó felnőtteket követtek átlagosan 26 év időtartamon keresztül. A követés során nagyjából 3000 személynél diagnosztizálták a demenciát, míg több mint 5000 résztvevő meghalt anélkül, hogy demencia jelei megjelentek volna. Az adatok feldolgozása alapján a vizsgálók összehasonlították azokat a csoportokat, amelyeknél a három rizikófaktor közül egy, több vagy egyik sem volt jelen.
Konkrét számok
| Rizikómintázat | Átlagos demenciamentes évek |
|---|---|
| Az egyik vagy több tényező nélkül | 30 év |
| Mindhárom tényező jelenléte | 17 év |
A különbség tehát számokban is szemléletes: az érintettek között átlagosan 13 év demenciamentes időnyereség regisztrálható azok javára, akiknél nem állt fenn magas vérnyomás, cukorbetegség vagy dohányzás.
Nemek szerinti különbségek és a kor szerepe
A vizsgálat rámutatott arra is, hogy a demencia megjelenéséig eltelt idő nem feltétlenül azonos a férfiak és a nők esetében. A források szerint azok a nők, akiknél mindhárom kockázati tényező jelen volt, átlagosan körülbelül 18,1 év demenciamentes időt éltek meg a vizsgálat kezdetétől számítva. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az életkor emelkedésével általánosságban nő a demencia kockázata: hosszabb életkorhoz nagyobb előfordulás társul, függetlenül a kockázati tényezőktől.
"Azoknál, akik elég hosszú ideig élnek, nagyobb eséllyel jelentkezhet demencia, mert a nyolcvanas éveikben járók körében gyakoribb, mint a hetveneseknél" — mondta Janet M. O'Mahony, a Mercy Medical Center belgyógyásza a vizsgálat kapcsán.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Az eredmények egyértelmű üzenetet hordoznak: a korszerű megelőzés és a krónikus betegségek szigorú kezelése kulcsfontosságú lehet az agy egészségének megőrzésében. A magas vérnyomás és a cukorbetegség megfelelő kezelése, valamint a dohányzás elhagyása nemcsak a szív- és érrendszeri események kockázatát csökkenti, hanem a demencia megjelenését is késleltetheti vagy ritkíthatja.
- Első lépés: rendszeres egészségügyi szűrés — vérnyomás- és vércukorvizsgálat.
- Második lépés: orvosi kezelés szükség szerint, életmódváltás támogatása.
- Harmadik lépés: dohányzásról való leszokás szakmai segítséggel.
Fontos hangsúlyozni, hogy a tanulmány nem állítja, miszerint a demencia elkerülhető volna minden esetben, és a genetikai tényezők is szerepet játszanak a kórkép megjelenésében. Ugyanakkor az eredmények azt mutatják, hogy a megelőzhető vagy kezelhető kockázati tényezők kezelése jelentős hatással lehet az egész életen át tartó kognitív egészségre.
Az érintetteknek és hozzátartozóiknak ajánlatos a tünetek korai felismerésére figyelni, és ha bármilyen memória- vagy viselkedésbeli változást észlelnek, szakorvosi kivizsgálást kérni. A kezelőorvos, háziorvos vagy neurológus szerepe kulcsfontosságú abban, hogy személyre szabott prevenciós és terápiás terv készüljön.
Az eredmények országos szinten is relevánsak: a lakosság egészségi állapotának javítása, a krónikus betegségek jobb kezelése és a dohányzás visszaszorítása hosszú távon nemcsak a várható élettartamot, hanem a demenciamentes éveket is növelheti.
