A Hanoi Népi Bizottság augusztus 11-én kiadta a 313/KH-UBND számú tervet, amelynek célja az állatállományban előforduló veszélyes fertőző betegségek megelőzése és az emberre történő átterjedés kockázatának csökkentése. A város stratégiai terve a biológiai biztonság, a kötelező oltások és a vágások ellenőrzésének megerősítésére összpontosít.
Konkrét célok és időhorizont
A dokumentum a 2026–2030 közötti időszakra fogalmaz meg célkitűzéseket, amelyek között több, számszerűsíthető elvárás is szerepel. A terv része az úgynevezett "egy egészség" megközelítés alkalmazása, amely az emberi, állati és környezeti egészség összekapcsolt védelmét hangsúlyozza. A stratégia épít a korai felismerésre, a proaktív monitoringra és a gyors reagálási mechanizmusokra, továbbá a digitális átalakulás lehetőségeire.
Főbb célok betegségcsoportonként
- Madárinfluenza (MI): legalább 30%-kal csökkenteni a járványkitörések számát a 2019–2025-ös időszak átlagához képest; fenntartani a kötelezően oltandó állomány >80%-os oltási arányát; létrehozni és fenntartani legalább 20 madárinfluenza-mentes övezetet.
- Száj- és körömfájás (FMD): a kitörések és a leölendő állomány számának legalább 30%-os csökkentése a 2021–2025-ös időszakhoz képest; elérni az >80%-os vakcinázási arányt; fenntartani legalább 20 betegségmentes állattenyésztési létesítményt és területet.
- Afrikai sertéspestis (ASF): a járványkitörések és a levágott sertések számának legalább 30%-os csökkentése a 2020–2025-ös időszakhoz képest; törekvés két betegségmentes sertéstenyésztési létesítmény/övezet kialakítására a belföldi fogyasztás és export támogatására.
Eszközök és rendszerszintű fejlesztések
A terv célja egy modern, digitálisan támogatott betegségmegelőzési és -ellenőrzési rendszer kiépítése, amely összhangban áll a helyi kormányzati kétszintű működéssel. A tervezett intézkedések között szerepel a folyamatos megfigyelés, a korai figyelmeztető rendszerek fejlesztése, oltási kampányok szervezése és szigorúbb vágóhízi ellenőrzések bevezetése.
Az intézkedések hátterében a biológiai biztonság erősítése áll: ez magában foglalja az állattartó telepek, piacok és vágóhidak higiéniai feltételeinek javítását, valamint a fertőzés terjedését akadályozó protokollok bevezetését.
Kockázatok és következmények
A város terve szerint az intézkedések sikeres végrehajtása a kitörések számának csökkenésén túl mérsékli az emberre átterjedő kockázatot, csökkenti a mezőgazdasági veszteségeket és stabilizálhatja az élelmiszer-ellátást. Ugyanakkor a célok eléréséhez fenntartható finanszírozásra, koordinált végrehajtásra és a helyi gazdák, feldolgozók együttműködésére lesz szükség.
| Betegség | Célok (2026–2030) |
|---|---|
| Madárinfluenza | Kitörések csökkentése ≥ 30%, oltottság > 80%, ≥ 20 mentes övezet |
| Száj- és körömfájás | Kitörések és levágott állatok csökkenése ≥ 30%, oltottság > 80%, ≥ 20 betegségmentes létesítmény |
| Afrikai sertéspestis | Kitörések és leölések csökkenése ≥ 30%, cél: ≥ 2 mentes sertéstartó zóna |
A terv bevezetése nem csupán technikai intézkedéseket kíván meg, hanem kommunikációs és képzési kampányokat is a gazdák és az állattenyésztésben dolgozók körében. A digitalizációs elemek pedig megkönnyíthetik az adatmegosztást és a gyors reagálást a feltörekvő kockázatokra.
Mivel az állatbetegségek terjedése nem ismer határokat, az ilyen jellegű városi stratégiák nemcsak helyi, hanem regionális és nemzetközi következményekkel is járhatnak — különösen, ha eredményesen csökkentik a kitöréseket és stabilizálják a járványügyi helyzetet az állatállományban.
