A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése megállapítja: bár a 2026 I. negyedévben mért 1,7 százalékos GDP-növekedés három és féves csúcsot jelent, a magyar gazdaság hosszabb távon jelentős lemaradásba került a szomszédos országokhoz képest. A dokumentum szerint az eddigi, olcsó munkaerőre épülő növekedési modell kimerült; a jövő stratégiai feladata versenyképes kapacitások létrehozása, elsősorban technológiai és tudásalapú irányváltással.
Mi romlott el a pályán?
A kutatóintézet rávilágít: 2014 és 2019 között Magyarország még a régió harmadik leggyorsabban növekvő gazdasága volt, éves átlagban 4,2 százalékos bővüléssel. Ez a dinamika azonban 2022 után megtört; 2025-ben a magyar gazdaság már a régió leglassabban bővülője volt, mindössze 0,5 százalékkal, miközben a közép-európai átlag 1,9 százalék volt.
„az eddigi, olcsó munkaerőre épülő modell helyett technológia- és tudásvezérelt váltás szükséges” — áll a GKI elemzésben.
A beszámoló rámutat: a 2010 óta felmutatott nominális növekedés jó része inflációval magyarázható, és a vásárlóerő-paritáson (PPS) számolt mutatók is a relatív lemaradást igazolják. Emellett a költségvetési és uniós forrásokból eredő többletkereslet ma már nem képes a korábbihoz hasonló mértékben GDP-növekedést generálni: a gyenge termelékenységnövekedés és a nem hatékony kapacitásbővülés miatt a pénz részben inflációt, részben többletimportot eredményez.
Következmények és stratégiai teendők
A GKI szerint a váltás nem csupán elméleti lecke: a globális értékláncokhoz való kapcsolódásban Magyarországnak egyre inkább a szolgáltatóiparra érdemes támaszkodnia, nem pedig a tömegtermelésre alapozott, olcsó munkaerőre épülő ágazatokra. A szervezet hangsúlyozza a következő pontokat:
- technológiai beruházások ösztönzése és a humántőke fejlesztése;
- hatékonyságot növelő kapacitásbővítések előnyben részesítése a mennyiségi beruházásokkal szemben;
- szolgáltatási szektor integrálása a globális értékláncokba, különös tekintettel a tudás- és technológiatranszferre.
A tanulmány szerint az új kormány fő stratégiai kihívása a növekedés fenntartása lesz: a mostani emelkedés rövid távú siker, de ha nem történik strukturális elmozdulás, a pozitív eredmények könnyen elúszhatnak, vagy az inflációt hajtó többletimportban manifesztálódhatnak.
Adatok röviden
| Időszak/Mutató | Magyarország | Régiós átlag |
|---|---|---|
| 2014–2019 éves átlag | 4,2% | — |
| 2025 éves növekedés | 0,5% | 1,9% |
| 2026, I. negyedév | 1,7% | — |
Az adatok alapján a GKI arra figyelmeztet, hogy a pénzügyi ösztönzők és uniós források önmagukban nem elegendők a fenntartható felzárkózáshoz, ha közben nem javul a termelékenység és nem alakulnak ki valódi, versenyképes kapacitások.
A jelentés gyakorlati következtetései között szerepel, hogy a következő években a politika fókuszát a hosszabb távon skálázható, magasabb hozzáadott értéket előállító beruházásokra kell helyezni. Ez a munkaerőpiaci és oktatási reformok, valamint célzott technológiai támogatások kombinációját igényli, hogy a gazdaság a régió felzárkózó szereplőivel szemben ne veszítsen további versenyelőnyt.
Összességében a GKI elemzése egyértelmű üzenetet küld: a rövid távú növekedési impulzusok után most stratégiai döntésekre van szükség ahhoz, hogy Magyarország ne rekedjen tartósan a régió hátuljában.
