A Gazdaságkutató Intézet (GKI) friss elemzése riasztó képet fest a hazai növekedés rövid távú kilátásairól: bár júliusban az infláció éves üteme mindössze 1,7 százalék volt — ami több mint három és fél éves csúcsnak számít —, a gazdaság belső szerkezete és a növekedés mozgatórugói súlyos problémákkal küzdenek.
Mi romlott el az elmúlt években?
A GKI összevetése alapján az elmúlt másfél évtized kettős képét mutatja: az előző évtized közepén, 2014–2019 között a hazai reál-GDP éves átlagos növekedése meghaladta az uniós átlagot, és a régió élmezőnyébe emelte Magyarországot. Ezt követően azonban a dinamika megtorpant: a 2022 utáni időszakban a bővülés ellaposodott, és 2025-re az előrejelzések szerint Magyarország a régió leglassabban növekvő országa lesz, 0,5 százalékos növekedéssel, míg a régiós átlag 1,9 százalék körül alakul.
Az elemzés rámutat: a korábbi növekedési modell, amely elsősorban új munkaerő és friss tőke bevonására épült, kimerítette magát. A bővülés hajtóereje ma már nem a termelékenység tartós javulásából fakad, hanem részben költségvetési és uniós források által gerjesztett keresletnövekedésből.
Következmények: infláció, import és gyenge termelékenység
A GKI szerint a mesterséges keresletnövekedés kettős problémát okoz: egyrészt nem hoz tartós termelékenységnövekedést, másrészt részben inflációs nyomást generál, részben pedig többletimportot eredményez. Ez a szerkezetbeli eltolódás gyengíti a reálgazdasági bővülést és sebezhetővé teszi a külső sokkokkal szemben.
- Infláció: júliusban 1,7% — három és fél éves csúcs, de önmagában nem jelent automatikus gazdasági élénkülést.
- Növekedés: 2025-re prognosztizált 0,5% reál-GDP növekedés a régió legalacsonyabb szintje.
- Szerkezet: a korábbi extenzív növekedési modell kimerült, a termelékenység javulása hiányzik.
Számok egy helyen
| Mutató | Érték / Időpont |
|---|---|
| Júliusi infláció (éves) | 1,7% |
| Magyarország reál-GDP növekedése (2014–2019 átlag) | 4,2%/év |
| EU átlag (2014–2019) | 2,1%/év |
| Tervezett reál növekedés 2025-ben | 0,5% (Magyarország); 1,9% (régiós átlag) |
| Euróban mért nominális GDP változás (15 év) | +70% (Magyarország a leglassabb a régióban euróban mért növekedésben) |
A táblázatban szereplő számok alapján egyértelmű, hogy a nominális és reáloldali mutatók eltérő üteme további kockázatot hordoz: az euróban mért elmaradás a külső versenyképesség gyengülésére utalhat.
Mire kell fókuszálni?
A GKI hangsúlyozza, hogy az új kormányzat számára a legfőbb stratégiai feladat a növekedés fenntartása és átalakítása: a rövid távú keresletélénkítés helyett a termelékenységet növelő, tőkehatékonyságot és munkaerő-kihasználtságot javító intézkedések kellenek. Ennek hiányában a GDP növekedése könnyen stagnálhat, miközben a külső függőség és az importarány növekedése tovább rontja a külkereskedelmi egyensúlyt.
Összességében a GKI elemzése egyértelműen mutatja: a pozitív inflációs adat önmagában nem jelent strukturális javulást. Ha nem jönnek olyan reformok és beruházások, amelyek a termelékenységet és a hazai gazdaság versenyképességét tartósan emelik, a rövid távú adatok mögött rejlő szerkezeti problémák a növekedés visszaeséséhez vezethetnek.
