Szeptember 10-én Egerbe érkezik a magyar gazdasági élet nagy része: a 64. Közgazdász-vándorgyűlés két napján közel 700 szakember vesz részt, hogy a hazai gazdaság kulcskérdéseiről vitázzon — jelentette be a rendezvény programja. A konferencián két plenáris ülés és 16 helyszíni szekció szerepel, a fő témák között az euróbevezetés, a mesterséges intelligencia, a bankrendszer jövője és Magyarország versenyképessége szerepelnek.
Nyitó előadók és döntéshozók jelenléte
A megnyitón fontos szereplők tartanak előadást: a program szerint Varga Mihály és Kármán András adják a rendezvény indulását. A további előadók között államtitkárok, helyettes államtitkárok, a Költségvetési Tanács elnöke, az Államadósság Kezelő Központ vezetője, az MNB alelnökei, közgazdászok, kutatók, bankárok és nagyvállalati vezetők is szerepelnek — ez a összetétel jelzi, hogy a találkozó szűk döntéshozói és szakmai körnek számít.
Az euró: mennyire reális a 2030-as terv?
Az esemény egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó témája az euró bevezetése Magyarországon. A szervezők programja szerint a nyitó plenáris ülésen azt vizsgálják, milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy az ország az euróövezethez csatlakozzon, illetve milyen út vezethet az euró felé. A téma aktualitását növeli, hogy a kormány 2030-ra tervezi a csatlakozás feltételeinek teljesítését és az ERM‑II rendszerhez való belépést.
- Időpont: 2026. szeptember 10. (a rendezvény kezdete)
- Részvevők száma: kb. 700 közgazdász és gazdasági szereplő
- Program: 2 plenáris ülés, 16 szekció
Mesterséges intelligencia, bankrendszer és versenyképesség
A konferencia tematikájában külön hangsúlyt kap az MI hatása a munkahelyekre és a vállalati működésre: a résztvevők megvitatják, hogyan alakíthatja át a mesterséges intelligencia a magyar munkaerőpiacot és a vállalati stratégiákat. Emellett terítéken lesz a bankok üzleti modelljeinek átalakulása, a pénzügyi közvetítés jövője és a szabályozói kihívások — ezek a kérdések közvetlenül érintik a háztartások hitelezését és a vállalati finanszírozást.
Az euró, a bankrendszer és az MI mellett a konferencia résztvevői vitatják Magyarország versenyképességének javítását is: az előadók és panelbeszélgetések azokkal a feltételekkel foglalkoznak, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a gazdaság hosszabb távon növekedni tudjon és felzárkózzon az európai átlaghoz.
Következmények és várható kimenetek
A rendezvény elsősorban vitateret ad: a döntéseket nem a konferencián hozzák meg, ugyanakkor a kormány- és jegybanki szereplők, valamint a szakmai grémiumok részvétele miatt a szinergiák és az irányvonalak kijelölésében szerepet játszhat. Az euróval kapcsolatos diskurzus különösen fontos, mert a csatlakozás ütemezése — a kormány célkitűzése szerint 2030 — megköveteli a makrogazdasági, fiskális és monetáris feltételek összehangolását, amelyekről a szakmai vita fontos inputot adhat.
Az esemény programja és az előadók köre alapján arra lehet számítani, hogy a szeptemberi találkozó több, a közéleti és gazdaságpolitikai döntéshozatalt befolyásoló téma részletes szakmai értékelését adja majd. Az, hogy a felek milyen konkrét javaslatokkal és intézkedési irányokkal állnak elő, a szeptemberi ülések és a későbbi politikai döntéshozatal függvénye.
