A kormány által benyújtott törvényjavaslat a vényköteles gyógyszerek általános forgalmi adóját 5 százalékról 0 százalékra csökkentené, és a javaslat szerint az intézkedés 2026. szeptember 1-jével lépne hatályba. A módosítást Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes nyújtotta be augusztus 4-én – írta a Népszava, amely a patikák és a gyógyszerellátást kiszolgáló informatikai rendszerek üzemeltetőinek aggályait foglalta össze.
Gyors hatálybalépés, szervezési kihívások
A patikák és a rendszerszolgáltatók szerint a szabályozás technikai végrehajtása rövid idő alatt nehezen valósítható meg. Szepesházi Zsolt, az egyik legnagyobb patikai rendszert üzemeltető cég, az Enelis vezérigazgatója azt jelezte, hogy a változás több ezer tételt érintő módosítást igényel a szoftverekben és az adatbázisokban. Szerinte a fejlesztési és tesztelési idő korábbi tapasztalatok alapján legalább 3–4 hetet vesz igénybe.
„A több ezer tételt érintő módosítás megfelelő felkészülési időt, a korábbi tapasztalatok alapján legalább 3–4 hetet igényel a fejlesztéshez és a teszteléshez.”
A gyors hatálybaléptetésnél az is probléma, hogy a jogszabálytervezet jelen állapotában nem egyértelmű, pontosan mely készítményekre vonatkozik a 0 százalékos adókulcs. A tervezet a „kizárólag orvosi rendelvényhez kötött” kifejezést használja, ami a szakmai szereplők szerint tágabb értelmezést adhat, mint amire a költségvetési számítások épültek.
Kik és milyen társaságok eshetnek a mentesség alá?
A vita egyik kulcskérdése, hogy a vényköteles kategória milyen tényleges körre terjed ki. A kormányzati anyagokra hivatkozó cikk megjegyzi, hogy egy júliusi bejegyzésben mintegy 35 ezer vényköteles gyógyszerről volt szó, ugyanakkor a valós forgalomban lévő tételek száma érdemben kisebb.
| Jellemző | Forrás szerinti szám |
|---|---|
| Kormányzati bejegyzés szerinti vényköteles tételek | 35 000 |
| Valóban forgalomban lévő tételek (becslés) | kb. 4 000 támogatott + 2 000 nem támogatott |
A forrás szerint a valóságban nagyságrendileg körülbelül 4 000 támogatott és 2 000 nem támogatott vényköteles termék van ténylegesen forgalomban, tehát a bemutatott számok között nagy a különbség, ami a költségvetési hatásbecslést is hónálja.
Költségvetési hatás és kockázatok
A kormányzat 2025-ös adatai alapján a tervezet 2025 hátralévő részére becsült költségvetési terhe 2,5 milliárd forint – jegyzi meg a forrás. Ugyanakkor a pontos költségvetési hatás meghatározása a jogszabály végleges megfogalmazásának és a pontos termékkör meghatározásának függvénye.
A szakmai és technikai bizonytalanságok együttesen végrehajtási problémákhoz és átmeneti zavarral járó költségelemekhez vezethetnek: a patikák és a rendszerszolgáltatók előrehaladott tesztelési lehetőség nélkül nehézségekkel találkozhatnak a pénztárgépek, készletnyilvántartások és a társadalombiztosítási elszámolások összehangolásakor.
- Bizonytalan a jogszabály pontos hatálya: a „kizárólag orvosi rendelvényhez kötött” megfogalmazás tágabb kört fedhet le.
- Technikai előkészítés hiánya: a patikai informatikai rendszerek átalakítása és tesztelése időigényes.
- Költségvetési kockázat: a kormány becslése 2,5 milliárd forint, a pontos hatás a termékkör függvénye.
Az intézkedés célja – a kormány indoklása szerint – a rászorulók és a krónikus betegek terheinek csökkentése. A végrehajtás zökkenőmentessége azonban nemcsak jogi kérdés, hanem jelentős technikai és adatkezelési előkészületeket is igényel. A betegek számára a központi kérdés az, hogy a változás valóban gyorsan és zavartalanul csökkenti-e a gyógyszerköltségeket; a szakmai szereplők szerint ez csak akkor valósítható meg, ha a jogszabály és a végrehajtási rendeletek egyértelműek és a rendszerek időben felkészülnek.
Amint az Országgyűlés tárgyalja a javaslatot és a végleges szöveg megjelenik, beszámolunk a pontos részletszabályokról és az érintett gyógyszertári gyakorlat várható változásairól.
