A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becslése szerint a magyar bruttó hazai termék (GDP) 2026 második negyedévében 1,7 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Negyedéves összevetésben, a szezonális és naptárhatásoktól tisztított adatok alapján a gazdaság 0,5 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest.
Mi húzta, mi fékezte a növekedést?
A részletesebb adatbontásból kiderül, hogy a GDP emelkedését elsősorban a szolgáltatások és az ipar hajtották. A szolgáltató szektor és az ipari termelés járult hozzá leginkább a volumenbővüléshez, míg a mezőgazdaság negatívan hatott az összkép alakulására.
| Ágazat | Hozzájárulás a GDP-hez (százalékpont) |
|---|---|
| Szolgáltatások | +1,1 |
| Ipar | +0,7 |
| Mezőgazdaság | -0,3 |
Az építőipar a KSH szerint gyakorlatilag nem változtatott az összképen, tehát sem jelentős pozitív, sem negatív hatást nem regisztráltak a negyedév során.
Felhasználási oldal: fogyasztás és beruházások fűtötték a bővülést
A felhasználási oldalon a végső fogyasztás volt a növekedés legfontosabb hajtóereje: a KSH adatai szerint a fogyasztás 2,8 százalékponttal járult hozzá a GDP bővüléséhez. Emellett a bruttó felhalmozás (beruházások) további 1,9 százalékponttal támogatta a növekedést.
- A háztartások és a kormányzati fogyasztás élénkítette a belső keresletet.
- A beruházások pozitív hozzájárulása a gazdaság hosszabb távú kapacitásait is erősítheti, ha tartós marad.
Ugyanakkor a külkereskedelem hatása kifejezetten visszavető volt: a külkereskedelmi egyenleg a KSH szerint 2,9 százalékponttal mérsékelte az éves GDP-növekedést. Más szóval, bár a belső kereslet élénkült, a nettó export romlása jelentősen csökkentette a növekedés nettó eredményét.
Következmények és kockázatok
Az adatcsomag kettős üzenetet hordoz. Egyrészt bíztató, hogy a belső kereslet és az ipar együttesen pozitív irányba tolták a gazdaságot: a fogyasztás és a beruházások növekedése rövid távon munkahelyeket és árbevételt generálhat. Másrészt a külkereskedelmi egyenleg érdemi visszahúzó hatása figyelmeztető jel; ha a külső kereslet tartósan gyengül vagy az import gyorsabban nő, mint az export, az ellensúlyozhatja a belső élénkülést.
Konkrét gazdaságpolitikai következmények adódnak ebből: a döntéshozóknak egyszerre kell ösztönözniük a beruházásokat és a feldolgozóipari kapacitások versenyképességét, valamint kezelniük a külkereskedelmi deficit strukturális okait. A rövid távú adatok ugyanakkor nem mutatnak választ arra, hogy a külkereskedelem romlása átmeneti sokk vagy tartós trend-e.
Az adatokból az is olvasható, hogy az ágazati szerkezet váltakozó teljesítménye — erős szolgáltatások és ipar, de visszaeső mezőgazdaság — aszimmetriát teremt a növekedésben. Ez költségvetési és foglalkoztatási hatásokkal járhat, különösen, ha egyes régiókban vagy ágazatokban tartósan elmarad a teljesítmény.
Összefoglalva: a második negyedéves GDP-adat javított képet ad a gazdaság állapotáról a korábbi, első becsléshez képest, és megerősíti, hogy a bővülés belső keresletből és ipari teljesítményből táplálkozott, miközben a külkereskedelem majdnem három százalékponttal visszafogta a növekedést. A következő negyedévek alakulása döntő lesz annak eldöntéséhez, hogy a jelenlegi trendek fenntarthatók-e vagy átmeneti kilengést láttunk.
