A nyugat-balkáni fuvarozói egyesületek képviselői a Szkopjéban tartott találkozó után bejelentették: szeptember 1. után újabb regionális tiltakozásokat szerveznek, amennyiben az Európai Bizottság addig nem hoz érdemi megoldást a hivatásos gépjárművezetőkre vonatkozó schengeni tartózkodási korlátozás ügyében.
Mi a vita tárgya?
A vitát a schengeni övezetre vonatkozó, úgynevezett 90/180 napos szabály okozza: a rendelkezés értelmében 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napig lehet tartózkodni a schengeni területen. A fuvarozói szervezetek kifogásolják, hogy a hivatásos sofőrökre is ugyanaz a korlátozás vonatkozik, miközben azok jellemzően kizárólag munkavégzés céljából lépnek be az övezetbe. A tiltakozók szerint ez a gyakorlat munkaerőhiányhoz vezethet a fuvarozócégeknél, és akár beutazási tilalom formájában is érintheti a sofőröket.
Ki vesz részt és milyen döntés született?
A szkopjei találkozón szerb, bosznia-hercegovinai, montenegrói és észak-macedón fuvarozói szervezetek képviselői vettek részt. A résztvevők döntése szerint először megvárják az Európai Bizottsággal való egyeztetést, valamint a bizottság szeptember 1-jére tervezett ülését, amelyen várhatóan napirendre kerül a nyugat-balkáni fuvarozók problémája is.
„Amennyiben szeptember 1-je után sem történik változás, mindenképpen regionális tiltakozást szerveznek azok az országok, amelyek részt vettek a mai találkozón” — mondta Nikola Brković, a Logistika BiH konzorcium képviselője a banjalukai Nezavisne novinének.
A találkozó résztvevői hangsúlyozták: jelenleg nem ismert, mikor kerül sor a fuvarozók és az Európai Bizottság közötti tárgyalásra, ezért egyelőre várakozó állásponton vannak. Ugyanakkor egyhangúlag úgy határoztak, hogy ha a bizottsági lépések nem hozzák meg a várt eredményt, akkor koordinált regionális tiltakozás következik.
Gazdasági következmények és korábbi tapasztalatok
A probléma nem újkeletű: az év januárjának második felében a nyugat-balkáni fuvarozók már tartottak ötnapos tiltakozást valamennyi határátkelőn. A korábbi blokádokból származó gazdasági károk jelentősek voltak, több alkalommal is naponta több tízmillió eurós veszteséget emlegettek a szakmai becslések. Az Európai Unió a térség legfontosabb kereskedelmi partnere: a Nyugat-Balkán teljes külkereskedelmének több mint 60 százaléka az EU-val zajlik, így a határforgalom és a logisztika működése közvetlen hatással van a régió gazdasági stabilitására.
- Részt vevő országok: Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia
- Várható lépés: egyeztetés az Európai Bizottsággal, majd döntés a további tiltakozásról
- Korábbi akció: ötnapos határblokád január második felében
| Elem | Jelentés |
|---|---|
| Szabály | 90 nap egy 180 napos periódusban |
| Régió külkereskedelemének EU-arány | >60% |
| Korábbi tiltakozás | öt napos blokád minden határátkelőn (január) |
Mi történhet tovább?
Amennyiben az Európai Bizottság nem hoz konkrét, a hivatásos sofőröket érintő könnyítést vagy kivételt, a fuvarozók szeptembertől ismét koordinált tiltakozásra készülnek, amely hatással lehet az áruszállítási láncokra és a határforgalomra. A szabályozás harmonizálása vagy munkavállalói kivételek bevezetése kézenfekvő megoldás lehetne a fuvarozói igények és az uniós szabályok összehangolására, de ilyen lépésről eddig nem érkezett hivatalos bejelentés a Bizottság részéről.
A közeljövőben a gazdasági szereplők és a nemzetközi logisztikai láncok számára kulcsfontosságú lesz, hogy a döntéshozók hogyan kezelik a problémát: egy rövid távú mentesség enyhítheti a feszültséget, míg a tartós megoldás a dolgozók mozgásának és a nemzetközi kereskedelem biztonságának hosszabb távú stabilitását szolgálná.
