Az Országgyűlés kedden jóváhagyta a köznevelési törvény módosítását, amely jelentős változásokat hoz az iskolák belső döntéshozatali mechanizmusában és a munkabeszüntetések szabályozásában. A törvénymódosítás szerint a tantestületeknek nagyobb beleszólásuk lesz az intézmények működésébe, az intézményvezetők önállósága nő, és megszűnnek korábbi, a sztrájkolást megnehezítő korlátozások.
Sztrájkjog és intézményi kötelezettségek
A képviselők döntése kimondja, hogy a korábbi szabályok által létrehozott akadályokat eltávolítják, amelyek korlátozták a köznevelésben foglalkoztatottak sztrájkjogát. A módosítás egyidejűleg részletesen szabályozza, milyen feladatokat kell ellátniuk az iskoláknak munkabeszüntetés esetén, hogy a tanulók és a közösség ellátása ne szakadjon meg.
„eltörli a köznevelésben foglalkoztatottak szabad sztrájkjogát korlátozó akadályokat”
Az új szabályok alapján az intézményeknek különösen a következőket kell biztosítaniuk sztrájk alatt:
- gyermekfelügyelet biztosítása 7–15 óra között;
- a kollégiumi ellátás folyamatos működtetése;
- az étkeztetés biztosítása;
- a sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók felügyelete;
- amennyiben a sztrájk az érettségi előtti 90 napban öt munkanapot meghalad, kötelezően meg kell tartani a kötelező érettségi tantárgyak felkészítő óráit.
| Feladat | Időkeret / Megjegyzés |
|---|---|
| Gyermekfelügyelet | 7–15 óra |
| Kollégium működtetése | Folyamatos ellátás biztosítása |
| Étkeztetés | Biztosítani kell |
| SNI és BTMN tanulók felügyelete | Speciális ellátás fenntartása |
| Érettségi felkészítés | Ha a sztrájk az érettségi 90 napján belül >5 munkanap |
Tantermi döntések és intézményvezetés
A módosítás átrendezi az iskolák belső hatalmi egyensúlyát is. A tankerületi fenntartású intézmények igazgatói nagyobb önállóságot kapnak a napi ügyek intézésében: az igazgatói kinevezésekhez, felmondásokhoz és a bérezéssel kapcsolatos döntésekhez továbbra is szükséges a tankerületi vezető egyetértése, ám a tankerület csak jogszabályellenes döntés vagy finanszírozási hiány esetén tagadhatja meg a javaslatok jóváhagyását.
Ezzel párhuzamosan a tantestületek szerepe meghatározóbbá válik: az új szabályok értelmében a pedagógusi közösségnek joga lesz jóváhagyni az intézményi pedagógiai programot, az iskola szervezeti és működési szabályzatát, valamint az éves munkatervet. Emellett a tantestület véleményezheti az igazgatói pályázatokat, és a fenntartónak a kinevezést megelőzően ki kell kérnie a testület állásfoglalását.
Következmények és felvetett kérdések
A változtatások egyszerre növelik a pedagógusok kollektív cselekvőképességét és az intézmények belső részvételét a döntéshozatalban, ugyanakkor új feladatokat és felelősséget is rónak a fenntartókra és az iskolaigazgatókra. A törvényalkotás indoklása szerint a cél a helyi döntéshozatal erősítése és a pedagógusok jogainak visszaállítása volt, ugyanakkor a kritikus hangok felvetik, hogy a gyakorlatban hogyan lehetne egyszerre biztosítani a zavartalan oktatást és a munkajogi jogok gyakorlását.
Az intézményeknek most olyan belső szabályokat kell kialakítaniuk, amelyek egyszerre védik a tanulók ellátását és tiszteletben tartják a pedagógusok szervezett fellépéshez való jogát. A tankerületek szerepével kapcsolatos új korlátok pedig arra kényszerítik a fenntartókat, hogy átgondolják döntési folyamataikat és a pénzügyi kockázatok kezelési mechanizmusát.
Az elfogadott módosítás hatályba lépésének pontos időpontjáról és a végrehajtási rendeletek tartalmáról a további jogszabályi munkák során várható részletes tájékoztatás.
