A hőség miatti halálozás nem feltétlenül ott a legsúlyosabb, ahol a legtöbb hőhullámos napot jegyzik: az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói, valamint a HungaroMet, a KSH és a NEAK adatait feldolgozó elemzés szerint Tolna vármegyében volt a legnagyobb mértékű többlethalálozás a tartós nyári forróság idején. A vizsgált 2015–2025 közötti időszakban az intenzív hőhullámok alatt Tolnában átlagosan 35 százalékkal többen haltak meg az adott időszak átlagához képest.
Mit mértek és hogyan értelmezik az adatokat?
A kutatók a napi átlaghőmérsékletre támaszkodtak: ez az érték adja vissza, mikor nem elégülnek ki az éjszakák sem, vagyis a szervezet pihenése, regenerálódása akadályozott. Magyarországon a másod- és harmadfokú hőségriadó küszöbét is ezen mutatóhoz kapcsolják (napi átlaghőmérséklet 27 °C egy, illetve három napon át).
A nyilvános összegzések szerint bár a legtöbb hőhullámos hetet a Dél-Alföldi megyék (például Csongrád-Csanád, Békés, Bács-Kiskun) mérték, a halálozási többletek listáját Tolna vezeti. Országos viszonylatban a 2024 nyarán mért legintenzívebb három hét alatt több mint 1 400 halálesettel nőtt a halálozás, ami nagyjából 20 százalékos többletet jelentett.
Mely megyék követték Tolnát?
| Megye | Többlethalálozás (%) |
|---|---|
| Tolna | 35 |
| Baranya | 28 |
| Jász-Nagykun-Szolnok | 26 |
| Bács-Kiskun | 25 |
| Budapest | kb. 24 |
| Békés | kb. 24 |
| Országos átlag (például 2024 nyara) | 20 |
Az adatok forrása a kutatók elemzése, amely a HungaroMet meteorológiai méréseit, a KSH demográfiai statisztikáit és a NEAK egészségügyi adatbázisát hasznosította; az összegző számok a másfélfok.hu oldalon váltak nyilvánossá.
Miért nem ott a legtöbb haláleset, ahol a legtöbb a hő?
A szakemberek szerint több tényező együttjátékából fakad a különbség: nem csupán a hőmérséklet abszolút értéke számít, hanem a helyi lakosság jellemzői, az egészségügyi és szociális ellátórendszer kapacitása, az épületállomány hővédelemmel kapcsolatos sajátosságai, továbbá a helyi megelőző intézkedések és tájékoztatás hatékonysága. Vagyis egy relatíve mérsékeltebb hőhullám is súlyos következményekkel járhat egy rosszul felkészült területen.
- A kockázatot növelheti az idős vagy krónikus betegek aránya.
- A hűtési lehetőségek hiánya, elégtelen épületszigetelés fokozza a kockázatot.
- A helyi egészségügyi kapacitás túlterheltsége rontja a kezelési esélyeket.
Mit jelent ez Tolna lakóinak?
A számok azt mutatják, hogy Tolnában külön figyelmet igényel a nyári felkészülés: a megelőzés, a közösségi tájékoztatás és a helyi ellátórendszer megerősítése kulcsfontosságú. Az egészségügyi veszélyek megelőzése érdekében a következő, általános érvényű lépések különösen fontosak lehetnek a megye településein:
- idősek és krónikus betegek célzott tájékoztatása és rendszeres ellenőrzése;
- közösségi hűsítőpontok biztosítása hosszan tartó hőhullámok idején;
- épületfelújításoknál a hőszigetelés és árnyékolás előtérbe helyezése;
- a helyi egészségügyi és szociális szolgáltatások kapacitásának felülvizsgálata.
Az elemzés rávilágít arra is, hogy a klímaextremitások hatásai területenként eltérnek, ezért a beavatkozásoknak helyi adottságokra szabottaknak kell lenniük. A kutatók és az érintett hivatalok által rendelkezésre bocsátott adatok további részletes elemzése segíthet abban, hogy a megelőző intézkedések eredményesebbek legyenek, és csökkenjen a hőhullámok okozta egészségügyi terhelés Tolna megyében.
