A Szent István Program első, száz falut érintő üteméből Tolna vármegye nem került be: a most közzétett listák alapján egyetlen tolna megyei település sem szerepel az idei kiválasztott mikrotérségekben. A fejlesztésről az elmúlt napokban kinyilvánított megyei politikai vélemények éles eltérést mutatnak, miközben a lakosság és az önkormányzatok számára hamarosan világossá válik, hogy a közeli forráshoz való hozzáférésről idén kimaradásról kell tudomást venniük.
Mi az, ami most történt?
A kormány által meghirdetett Szent István Program idén tíz, eltérő adottságú mikrotérségben indult el, mikrotérségenként tíz település bevonásával, azaz az első ütemben összesen száz falu kap fejlesztési lehetőséget. A most közzétett kiválasztások között Tolna vármegye egyetlen települése sem szerepel.
A programról eltérően nyilatkoztak a megye két országgyűlési képviselőjének képviselői: dr. Sárosi József már a 2027-re várható lehetőségeket és lehetséges tolna megyei településeket sorolta fel, míg dr. Csibi Krisztina hangsúlyozta, hogy a vármegye kimaradása a jelenlegi, első körben tény, és a jövőre vonatkozó ígéretek még bizonytalanok.
A következő ütemről és a szóba jöhető településekről
A Szent István Program tervezett folytatásában szándék szerint később jelentősen, 2174 falura terjesztenék ki a támogatást. Az egyik megyei képviselő, dr. Sárosi József közlése szerint 2027-ben a következő tolna megyei települések lehetnek esélyesek a programba kerülésre:
| Tolna megye – 2027-re jelölt települések |
|---|
| Alsónyék |
| Báta |
| Bogyiszló |
| Fácánkert |
| Fadd |
| Medina |
| Pörböly |
| Sárpilis |
| Szedres |
| Tengelic |
Dr. Sárosi hangsúlyozta, hogy a programban a tervezésbe bevonnák a helyben élőket: a területért felelős kormányzat, szakmai szereplők és a helyi közösségek együtt alakítanák ki a fejlesztési irányokat, és a 16. életévüket betöltött állandó lakosok rangsorolhatnák az előkészített projektjavaslatokat.
Milyen beruházásokra lehet számítani?
A program célkitűzései szerint a támogatásból elsősorban infrastrukturális és közszolgáltatási beruházások valósulhatnak meg. A közölt tervek említik többek között:
- utak helyreállítása és közlekedési fejlesztések;
- közvilágítás és közlekedésbiztonsági intézkedések;
- közösségi közlekedés fejlesztése;
- egészségügyi beruházások;
- bölcsődei és óvodai helyiségek korszerűsítése.
Politikai és helyi következmények
A kimaradás rövid távon anyagi és tervezési bizonytalanságot okozhat a megye önkormányzatai számára: azok a települések, amelyek ebben az első körben nem kaptak támogatást, külön források után kell, hogy nézzenek helyi fejlesztéseik finanszírozásához. Emellett a középtávú versenyhelyzet is változhat, ha a következő ütemek forrásait más megyék jelentős részesedéssel kapják meg.
A képviselők eltérő kommunikációja is jelzésértékű: míg az egyik oldal a jövőbeni lehetőségekre, helyi előkészületekre hívja fel a figyelmet, addig a másik a mostani kimaradást hangsúlyozza, és az ígéretek betartásának bizonytalanságát említi. Ez a hazai vidékpolitikai programoknál gyakori feszültség a források elosztása és a politikai felelősség kérdése körül.
Mit jelent ez a lakosságnak?
A helyi lakosság szempontjából a program elsősorban az alapvető szolgáltatások és a helyi infrastruktúra javulását ígéri. Az, hogy Tolna megye települései közül melyek jutnak a következő körökben forráshoz, részben attól függ, mennyire sikerül a helyi szereplőknek előkészített, szakmailag megalapozott és közösségi támogatottsággal bíró projekteket benyújtaniuk — ez viszont csak a program későbbi szakaszaiban válik érdemben mérhetővé.
A választópolgárok és az önkormányzatok mostól kezdve elsősorban azt várhatják, hogy a megyei politikai képviselet és a helyi vezetés közösen dolgozza ki a következő időszak stratégiáját, hogy Tolna települései minél előnyösebb helyzetből indulhassanak, amikor a program következő, nagyobb körben elérhetővé válik.
