A hetek óta tartó száraz idő súlyos következményekkel jár a Hegyeshalom közelében található Stettni-tó ökológiájára: a tóhoz kapcsolódó csatorna szárazra kerülése miatt több haltetem is megjelent a mederben, ami élőhely- és közegészségügyi kockázatot jelent a környéken élők számára. A település vezetése és a helyi horgászegyesület azonnali intézkedéseket kezdeményezett.
Mit találtak a helyszínen és miért sürgős a beavatkozás?
A település jegyzőjéhez érkezett bejelentések alapján a 0629 helyrajzi számú kivett csatorna teljesen kiszáradt, a mederben több haltetem halmozódott fel. A tetemek miatt a környéken kellemetlen, erős szag alakult ki, ami a lakott területeken életminőségi és egészségügyi problémákat vet fel.
Szőke László, Hegyeshalom polgármestere tájékoztatása szerint a helyzet gyors és összehangolt reagálást igényelt, ezért az önkormányzat felvette a kapcsolatot a releváns szakhatóságokkal és civil szervezetekkel.
Ki lépett közbe és milyen intézkedéseket hoztak?
A helyszíni munkálatokban részt vettek a megyei katasztrófavédelem helyi kirendeltsége, a helyi és megyei horgászszövetségek, a járási népegészségügyi osztály és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A Hegyeshalmi Horgászegyesület tagjai a kiszáradt mederszakaszon klórmeszes fertőtlenítést alkalmaztak a felhalmozódott haltetemek gyorsabb lebomlása és a bűz csökkentése érdekében.
Ugyanakkor a tó lakóinak megóvására továbbá a vízminőség javítása érdekében elkezdték az oxigénpótlást és a vízfelszín hűtését célzó intézkedéseket. Az ilyen beavatkozásokkal a halak életfeltételeit próbálják javítani, amíg tartós megoldást jelentő csapadék vagy vízpótlás nem érkezik.
| Résztvevők | Szerep |
|---|---|
| Hegyeshalom önkormányzata | bejelentés, koordináció |
| Hegyeshalmi Horgászegyesület / Meixner Pál | gyorsszemélyes beavatkozás, fertőtlenítés |
| Katasztrófavédelmi kirendeltség | szervezés, szakmai támogatás |
| Népegészségügyi osztály | közegészségügyi felügyelet |
| Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság | vízgazdálkodási szakvélemény |
Mi várható a rövid és középtávon?
A jelenlegi intézkedések elsősorban átmeneti, kárelhárító jellegűek: a klórmeszes kezelés és az oxigénpótlás célja a közvetlen egészségügyi kockázatok csökkentése és az elpusztult halállomány okozta szennyeződés lokalizálása. Hosszabb távon azonban a tó vízháztartását befolyásoló szárazságra kell megoldást találni — ez részben a csapadékfüggő, részben pedig a vízgazdálkodási beavatkozások (vízpótlás, csatorna-karbantartás) kérdése.
A megyei tapasztalatok szerint a folyók és állóvizek érzékenyek az aszályokra; Győr-Moson-Sopron megyében a Lajta és más ágrendszerek esetében is többször szembesültek alacsony vízállással az elmúlt hónapokban. Egy hasonló állóvízben keletkező tömeges halpusztulás hosszabb távon komoly hatással lehet a helyi horgászatra és a környék idegenforgalmára is: egy tavaszi vagy nyári horgászidényen ez többtízezer forintos bevételkiesést okozhat a helyi horgászegyesület és a vendéglátók számára.
- Azonnali teendők: a halott állatok elszállítása és biztonságos megsemmisítése, fertőtlenítés, vízminőség ellenőrzése.
- Rövid táv: oxigénpótlás, felszínhűtés, további vízminőség-mérések.
- Középtáv: vízgazdálkodási megoldások, csatornarekonstrukció, fenntartható vízpótlási tervek készítése.
Mit jelent ez a helyieknek?
A közvetlen kockázatokat a fertőtlenítés és a tetemek eltávolítása csökkenti, ugyanakkor a helyi lakosság számíthat arra, hogy a tó környéke átmenetileg korlátozottan lesz látogatható, és a szaghatások rövid távon fennmaradhatnak, amíg a lebomlási folyamatok lezajlanak és a vízminőség helyreáll. A hosszabb távú megoldások kidolgozása pedig szakhatósági együttműködést igényel, amelynek résztvevői a megyei vízügyi és népegészségügyi szervek.
A helyzet rávilágít arra, hogy a regionális vízgazdálkodás és a klímaváltozás hatásai hogyan érintik közvetlenül a lakóhelyek élhetőségét és a helyi gazdasági tevékenységeket — a korai koordináció és a gyors reagálás most elengedhetetlen a további károk elkerüléséhez.
