Rekordszámú költés – de nő a kockázat
Idén a korábbi évek látványosan jobb fészkelési adatait sikerült túlszárnyalni Nógrád megyében: a helyi szakemberek szerint a költőpár‑szám meghaladja a százat, és a kelt fiókák száma eléri a 400 fölött regisztrált értéket. A megfigyelések alapján 360–370 fiatal madár repült ki a fészkekből.
Ezzel párhuzamosan azonban növekvő számban fordul elő, hogy a gólyák a hagyományos élőhelyeikről átterelődnek a humán eredetű táplálék- és vízforrások közelébe, így a hulladéklerakókhoz és mesterséges vízfelületekhez. A változás mögött a térséget sújtó rendkívüli szárazság áll: a természetes táplálék — rágcsálók, rovarok — mennyisége csökkent, a kaszálások és az aratások pedig korábban zajlottak le, így kevesebb zsákmány maradt a szabadban.
„A madarak ezért olyan területeket keresnek, ahol könnyebben jutnak táplálékhoz. Ilyenek a hulladéklerakók és azok környéke, amelyek szinte egész évben biztos táplálékforrást jelentenek számukra.” — Papp Ferenc, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület helyi elnöke
Áramütések: évről évre súlyosabb következmények
A természetvédelmi megfigyelések és a helyszíni jelentések szerint az elektrosokk miatti elhullások továbbra is komoly problémát jelentenek: az idei évben a megyében több mint húsz gólyát találtak áramütés következtében. Ez a szám különösen aggasztó annak fényében, hogy a költőpárok és a fiókák aránya egyébként is nőtt.
A hulladéklerakók körüli fészkelés kockázata kettős: egyrészt a madarak nagyobb gyakorisággal tartózkodnak emberi létesítmények közvetlen közelében, másrészt a közeli elektromos vezetékek és transzformátorok veszélyforrást jelentenek, különösen a fiatal vagy gyengébb állóképességű egyedek számára.
Hol keresnek vizet és táplálékot a gólyák?
A természetvédők megfigyelései szerint a madarak elsősorban a nyugodtabb, könnyen megközelíthető, nyílt vízfelületeket részesítik előnyben. Nem véletlen, hogy bizonyos tározóknál kevesebb gólyacsapatot látni: ahol a vízfelületek zavarásmentesek és könnyebb a zsákmányszerzés, ott a madarak jobban megtelepednek.
- Salgótarján szeméttelepén tavaly egy fészek működött, idén pedig öt fészekben neveltek fiókákat.
- A Kis‑Zagyva völgyében is egyre több madár telepedett meg.
- A megfelelő ivó- és pihenőhelyek hiánya áthelyezi a madarakat a hulladékos és mesterséges élőhelyekre.
Mit jelent ez a helyi közösség számára?
A jelenség kettős következményekkel jár: a rekordköltés pozitív biodiverzitási hírt jelent, ugyanakkor a madarak és az emberi infrastruktúra közötti közeledés kockázatokat is hordoz. Az áramütések nemcsak a gólyapopulációt csökkentik, hanem a helyi lakosság számára is láthatóvá teszik a környezeti egyensúly felborulását.
A szakértők a megfigyelések alapján arra hívják fel a figyelmet, hogy a madarak védelme és a halálozások visszaszorítása érdekében érdemes foglalkozni az elektromos hálózat és a hulladékkezelő létesítmények madárbaráttá tételével. Ugyanakkor a vízhiány és a táplálékcsökkenés a klímaváltozás és az időjárási szélsőségek helyi következményeire is rávilágít.
Adatok egy táblázatban
| Mutató | Érték (2026) |
|---|---|
| Költőpárok száma | több mint 100 |
| Kelt fiókák száma | több mint 400 |
| Kirepült fiatalok | 360–370 |
| Áramütéses elhullások | több mint 20 |
Az idei év tehát egyszerre hozott örömöt és aggodalmat: a gólyák sokasága reményt ad a faj helyi fenntartására, ugyanakkor a környezeti stresszhatások és az emberi infrastruktúra közelsége komoly feladatokat ró a természetvédelemre és a helyi döntéshozókra.
A továbbiakban fontos lesz a monitorozás folytatása, a veszélyes villamos berendezések madárbaráttá alakításának előmozdítása, valamint a hulladékkezelés olyan módon történő szervezése, hogy az ne vonzza aránytalanul a ragadozó és korhasztó táplálékforrásokat a védett madarak közelébe.
