Elhúzódó oltás és nagy erőforrás‑igény
A salgótarjáni hulladéklerakón szerdán keletkezett tűz négy napon át tartó oltási munkálatokat követelt: a tűzoltás vasárnap délre fejeződött be, ekkor jelentették a lángok teljes eloltását a Nógrád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál. A lángok körülbelül 2 000 négyzetméteren pusztítottak, a helyszín és a gyulladás jellege miatt az oltás különösen összetett feladatnak bizonyult.
Bevetett erők és eszközök
A védekezésben összesen ötvenkilenc hivatásos tűzoltó vett részt, a salgótarjáni alakulatokon kívül bekapcsolódtak balassagyarmati, ózdi, egri, bátonyterenyei, berceli, szécsényi és rétsági rajok is. A munkát tíz gépjárműfecskendő és három vízszállító jármű támogatta.
- Víz- és habsugarak segítségével oltották a lángokat.
- A telep helyi öntözőrendszerének vízsugarait is igénybe vették.
- Rakodó- és földmunkagépek mozgatásával segítették a hulladék eltolását és az oltási zónák kialakítását.
„A tűz oltásában ötvenkilenc hivatásos tűzoltó dolgozott a helyszínen” — tájékoztatott a Nógrád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.
Mi tette nehézzé az oltást?
A források szerint a hulladék összetétele okozta az oltás különösen nehéz körülményeit: a vegyes szemétben található anyagok belső izzása és a nehezen hozzáférhető rétegek miatt hosszabb ideig tartott a végleges eloltás. Az ilyen tüzeknél gyakori, hogy a tűz megtaláltan belső pontokon tovább él, ezért a tűzoltási taktikák nem csupán a lángok elfojtására, hanem a belső izzás felszámolására is kiterjednek.
Helyi következmények és a jövőbeli kockázat
Bár a tűzoltás vasárnapra befejeződött, az ilyen események hosszabb távú hatásai több szempontból is fontosak a salgótarjáni lakosok és az üzemeltetők számára. Az érintett hulladéklerakók esetében a következő kérdések általában felmerülnek:
- a lerakó működési rendjének és ellenőrzési gyakorlatának felülvizsgálata,
- a hulladékkezelés és válogatás hatékonyságának javítása,
- a készenléti és oltási tervek, valamint a helyi vízellátó kapacitások felülvizsgálata.
A forrásanyag nem részletezte, hogy a katasztrófavédelem vagy az üzemeltető azonnali intézkedéseket jelentett volna be a jövőbeni kockázatok csökkentésére. Ugyanakkor a többnapos oltási folyamat jól mutatja, hogy a hulladéklerakók különös figyelmet igényelnek a megelőzés és a gyors reagálás szempontjából.
Összegzés — mi maradt a tűz után?
A vasárnapra befejezett oltást követően a helyszín biztonságossá tételének munkái valószínűleg folytatódnak: a rekonstrukció, a takarítás és az esetleges vizsgálatok időigényes feladatok. A Nógrád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság adatai alapján a védekezés sikeres volt, de a helyi lakosságnak érdemes figyelemmel kísérnie a további hivatalos közleményeket, ha a levegőminőségre vagy a hulladéklerakó működésére vonatkozó információk jelennek meg.
| Időpont | Esemény |
|---|---|
| Szerda (kezdete) | Tűz keletkezése a hulladéklerakón |
| Vasárnap dél | Teljes eloltás bejelentése |
| Erőforrás | 59 hivatásos tűzoltó, 10 gépj. fecskendő, 3 vízszállító jármű |
Az esemény rávilágít arra, hogy a hulladékkezelés és a lerakók üzemeltetése nem csupán környezetvédelmi, hanem közbiztonsági kérdés is, amelyhez megfelelő tervezés, ellenőrzés és gyors reagálás szükséges a jövőbeli hasonló jelenségek megelőzéséhez.
