Ligeti Miklós visszafogottan reagált arra, hogy az újonnan létrehozott Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökének választása nem őrá esett. A hvg.hu-nak adott interjúban hangsúlyozta: személyes érzelmeiről nem kíván a sajtóban nyilatkozni, ugyanakkor részletesen beszélt arról, milyen típusú ügyekkel találkozhat először az intézmény, és milyen jogi lehetőségek állnak rendelkezésre.
Főbb ügycsoportok és az NVVH jogi mozgástere
Ligeti több konkrét témát említett, amelyeket az NVVH foglalkozhat: a Covid alatt beszerzett lélegeztetőgépek ügye, a letelepedési államkötvények körüli visszaélések, valamint a magántőkealapokba kihelyezett, többezer milliárd forintos közpénz sorsa. Hozzátette, a Transparency International (TI) már több ügyben feljelentést tett.
Fontos jogi megjegyzésként elmondta, hogy az NVVH vádemelés előtt átvehet nyomozásokat a rendőrségtől vagy az ügyészségtől. Ezzel kapcsolatban Ligeti példaként említette a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné Alapítványa elleni eljárást, amely szerinte ilyen átadásra alkalmas lehet.
A politika és a nyilvános kommunikáció hatása
Ligeti kritikusan értékelte a politikai kommunikáció egy részét, különös tekintettel Unger Anna, az NVVH körül szereplő, széles visszhangot kiváltó kijelentésére. Úgy fogalmazott, a politikai reakciók szerencsétlenek voltak, és sokan félreértették azt a megjegyzést, miszerint hat év nem feltétlenül elegendő az ügyek lezárására. Ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyorsaság nem minden esetben azonos a hatékonysággal, és a rendszer lassúsága mögött mélyebb problémák húzódnak.
„A gyorsaság nem feltétlenül egyenlő a hatékonysággal.”
Ligeti szerint előbb azt kell megérteni, miért ilyen lassú a nyomozati rendszer és miért marad sok bűneset felderítetlenül, mielőtt jogszabályi gyorsításokról beszélnénk. E tekintetben említette Tisza által beígért jogszabálymódosítások korlátait: szerinte önmagukban nem fogják felgyorsítani az eljárásokat.
Vádalku, vagyonvisszaszerzés és politikai szereplők
Az interjúban Ligeti kitért a vagyonvisszaszerzés és a vádalku lehetséges kapcsolatára is. Kiemelte: az államnak végső soron nem mindegy, ki fizet vissza, a visszatérített vagyon azonban nem helyettesíti a büntetőjogi felelősségre vonást. Hozzátette, nyilvánvalóan akkor éri meg valakinek bejelenteni egy ügyet és visszaadni a pénzt, ha azt valamilyen védettség követi.
Ugyanakkor leszögezte: nem szabad automatikusan feltételezni, hogy a legnagyobb érintett szereplők élni tudnának ezzel a lehetőséggel. „Ne gondolja senki, hogy Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István élhetne ezzel a lehetőséggel!” – mondta Ligeti, hangsúlyozva a jogi következmények és a felelősségvállalás fontosságát.
Mennyi ideig marad az NVVH?
Ligeti optimista az intézmény tartósságát illetően: úgy véli, az NVVH hosszabb távon is megmaradhat, mivel a speciális, korrupcióellenes szervezetek európai tapasztalatai szerint működőképesek. Szerinte az ilyen típusú hivataloknak megvan az esélye arra, hogy valódi eredményeket érjenek el a közpénzek visszaszerzésében.
- Potenciális ügycsoportok: Covid-lélegeztetők, letelepedési államkötvények, magántőkealapokba kihelyezett közpénzek.
- Jogi lehetőség: nyomozások átvétele vádemelés előtt a rendőrségtől vagy ügyészségtől.
- Politikai kérdés: kommunikáció és jogszabályi módosítások hatása a nyomozati hatékonyságra.
| Ügytípus | Jellemző kihívás |
|---|---|
| Covid-lélegeztetők | beszerzések átláthatósága |
| Letelepedési államkötvények | nemzetközi pénzügyi láncok |
| Magántőkealapok | tömeges és összetett pénzügyi mozgások |
Az NVVH indulása és működésének szabályozása körüli viták a jövőben döntőek lesznek abban, hogy az intézmény képes-e valódi változást elérni a közpénzek védelmében. Ligeti megközelítése a részletekre és a jogi lehetőségekre helyezi a hangsúlyt, miközben kritikusan szemléli a politikai kommunikáció hatásait a közbizalomra és a várható eredményekre.
