A lengyel statisztikai hivatal előzetes gyorsbecslése szerint a lengyel gazdaság éves alapon 3,8 százalékkal bővült a 2026 második negyedévében, szemben az első negyedéves 3,5 százalékkal. A szezonálisan kiigazított negyedéves növekedési ütem 0,9 százalékra gyorsult az előző negyedév 0,6 százalékáról – derül ki a közzétett adatokból.
Mi hajtotta a lengyel növekedést?
A növekedés hátterében elsősorban az építőipar és az ipar aktivitásának visszapattanása áll, miután az első negyedév teljesítményét kedvezőtlen időjárási hatások fékezték. A beruházások fontos hajtóerőt jelentettek: a gyorsabb uniós forráslehívások, köztük a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) felhasználása is hozzájárult a dinamikához. Ezzel a teljesítménnyel Lengyelország az európai növekedési rangsor második helyére került, alig lemaradva Írországtól.
Ugyanakkor a lakossági fogyasztás lassuló pályára állt: a bérdinamika mérséklődése és az üzemanyagárak emelkedése szűkítette a háztartások mozgásterét. Az ING Bank elemzői mégis éves szinten 3,4 százalékos GDP-növekedést várnak Lengyelországra 2026 egészére.
Románia: elkerülte a visszaesést, de növekedést nem produkált
A román gyorsbecslés jelentése jóval gyengébb képet fest: a második negyedévben a GDP az előző negyedévhez képest változatlan maradt, míg éves alapon a nyers adatsor szerint ‑0,4 százalékos csökkenést mutatott, a szezonálisan és kiigazítva pedig ‑2,0 százalékos visszaesést jegyeztek fel. A gyorsbecslés szerint Románia így inkább stagnálásnak tekintható a 2026 első felében.
A román teljesítményt meghatározó tényezők között az erős állami beruházások szerepe kiemelt: ezek valószínűleg megakadályozták a mélyebb visszaesést, ugyanakkor nem tudták teljesen ellensúlyozni a gyenge belföldi keresletet. Kínálati oldalról az ipari aktivitás gyengélkedése és az építőipar relatív ellenállóképessége közötti eltérés továbbra is fennáll, ami hosszabb távon is visszafoghatja a növekedést.
- Lengyelország: éves GDP +3,8%, negyedéves kiigazítva +0,9% (Q2 2026).
- Románia: éves nyers GDP ‑0,4%, kiigazított ‑2,0%; negyedéves változás 0,0% (Q2 2026).
- ING előrejelzés: Lengyelország éves növekedése várhatóan ~3,4% 2026-ban.
| Ország | Éves változás (Q2) | Negyedéves, kiigazítva |
|---|---|---|
| Lengyelország | +3,8% | +0,9% |
| Románia | ‑0,4% (nyers), ‑2,0% (kiigazított) | 0,0% |
Következmények a régió és a magyar gazdaság szempontjából
A divergens pályák több csatornán is hatnak a magyar gazdasági környezetre. Lengyelország felgyorsulása élénkítheti a régiós beruházásokat és a keresletet az ipari termékek iránt, ami pozitív exportkilátásokat teremt a magyar vállalatok számára. Ezzel együtt az üzemanyagárak emelkedése és a belső fogyasztás lassulása Lengyelországban óvatosabb makrogazdasági kockázatokat jelez.
Románia tartós gyengesége viszont komolyabb kockázat: ha a gyenge ipari teljesítmény és a visszafogott fogyasztás hosszabb távon fennmarad, az visszafoghatja a térség befektetési apetitját és ellátási lánc‑mozgásokat eredményezhet. Különösen érzékenyek lehetnek a határ menti ipari kapcsolatok és a közúti tranzitból élő szektorok.
Összességében a friss gyorsbecslések azt mutatják, hogy a közép‑kelet‑európai növekedési kép továbbra is heterogén: miközben egyes országok – élén Lengyelországgal – képesek felpörögni az uniós források és beruházások hatására, másokban a belső kereslet gyengesége és a strukturális problémák gátolják a visszapattanást.
A következő negyedévek adatai adnak majd egyértelmű képet arról, hogy a lengyel dinamika fenntartható-e, illetve Románia esetében az állami beruházások képesek‑e tartósan stabilizálni a gazdasági pályát.
