A Csongrád-Csanád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság most nyilvánosságra hozott fotói részletezik, hogyan dolgoztak a tűzoltók azon, hogy megfékezzék a Szőke Tisza nevű hajóroncsban keletkezett tüzet. A mentés során alkalmazott technikák és a helyszín különleges kockázatai egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a beavatkozás több órán át tartó, szervezett munkát igényelt.
A tűz oka és a tüzelőanyagok
A beavatkozásról rendelkezésre álló információk szerint a roncs belsejében elsősorban kátránypapír, faanyag és egyéb felhalmozódott lomok kaptak lángra. A gyulladás nem korlátozódott kizárólag a hajótestre: a tűz átterjedt a roncs környezetére is, és mintegy 500 négyzetméternyi füves terület vált lángok martalékává.
Beavatkozás módja: távolságtartás és hab
A Szőke Tisza instabil hajószerkezete miatt a tűzoltók nem tudták közvetlenül megközelíteni az égő részeket. Ezért a műveletben használt taktika a távolságtartáson és a hab alkalmazásán alapult. A tűzoltóság beszámolója szerint az egységek létrasugarat és habgenerátort vetettek be, hogy nagyobb távolságból, biztonságosabb szögből tudják támadni a lángokat.
A hab többféle célt szolgál: egyrészt fizikailag elzárja a levegő útját, így gátolja a láng terjedését; másrészt csökkenti az újragyulladás kockázatát azáltal, hogy a nehezen hozzáférhető zugokba is beszivárog. A közzétett fényképeken jól látható, ahogy a habréteg beborítja a roncs belsejét és a környező növényzet egy részét.
Erősítés és erőforrások
A helyszínen 16 tűzoltó végezte a munkát; a szegedi alakulatok mellé Hódmezővásárhelyről is érkeztek egységek a beavatkozás idejére. A felvételeket és a helyszíni dokumentáció egy részét Bodó Mihály tűzoltó százados készítette.
| Adat | Érték |
|---|---|
| Tűz égése | Hajóroncs belseje (kátránypapír, fa, lomok) |
| Kiterjedés (füves terület) | 500 m² |
| Beavatkozó tűzoltók száma | 16 |
| Bevetett eszközök | Létrasugár, habgenerátor |
Miért különleges ez a helyszín?
A roncsokhoz kötődő beavatkozásoknál gyakori probléma, hogy a szerkezetek korrodáltak, instabilak, és nem bírják el a mentésben részt vevők súlyát vagy járását. Ilyen esetekben a tűzoltóknak kompromisszumot kell kötniük a közvetlen oltás és a saját biztonságuk között: a Szőke Tisza esetében a létrasugár és a hab alkalmazása lehetővé tette a hatékony támadást anélkül, hogy személyes kockázatot vállaltak volna a beavatkozók.
Mit tanulhatnak a helyiek és a kirándulók?
- Kerüljék az éghető anyagok felhalmozását roncsoknál és part menti területeken.
- Amennyiben tüzet vagy gyanús füstöt észlelnek, haladéktalanul értesítsék a tűzoltóságot.
- Ne lépjenek be instabil hajóroncsokra, és tartsák tiszteletben a lezárt területeket.
A most nyilvánosságra hozott fotók jól illusztrálják, hogy a megye tűzoltó-szervezetei milyen eszközökkel és módszerekkel reagálnak a rendhagyó helyzetekre. A Szőke Tisza esete emlékeztet arra is, hogy a régi roncsok veszélyforrást jelenthetnek: a bennük felhalmozódó hulladék és az éghető anyagok gyorsan kiterjedő tüzet okozhatnak, amely átcsaphat a környező vegetációra is.
A katasztrófavédelem által közzétett képek és a helyszíni beszámolók alapján a tüzet sikerült megfékezni; a további vizsgálat és a károk felmérése azonban a jövő feladata lesz. Az ügy részleteiről a hatóságok további tájékoztatást adhatnak, ha új információk állnak rendelkezésre.
