A Győr-Moson-Sopron megyei településeken sorra emelkednek a hagyományos székelykapuk: a munkát a Sokoró Tájegység Egyesülés kezdeményezése indította el, amely évről évre egyik községnek készít bejárati kaput. Az idei, szeptember 21-én kezdődött ötnapos program keretében Kajárpéc tájházának új kapuját faragják a helyiek és a meghívott mesterek.
Óriáskapu és helyi alkotóközösség
Az egyesület munkája nem ma kezdődött: korábban kapuk készültek Sokorópátkán, Pannonhalmán, Ravazdon, Nyúlon és Écsen, a projektek finanszírozása adományokból, önkéntes munkából és helyi összefogásból történt. Külön figyelmet kapott a sokorópátkai alkotás, amely 2023. június 3-án készült el és méreteivel kitűnik a sorból: a belmagassága 7,2 méter, a teljes magassága galambdúccal és kettős kereszttel 10,5 méter, szélessége pedig 16 méter. A néhány éve felállított kapu így pontosan egy méterrel magasabb a korábbi rekordernél Erdélyben.
A sokorópátkai kapu négy lába 150–200 éves tölgyekből készült, a gerendákat pedig csíki, háromszéki és rábaközi motívumok díszítik. A faragást erdélyi és magyarországi fafaragók közösen végezték, a munkák akár hetekig is eltartottak.
"Isten, haza, család"
Az alkotásokon visszatérő motívum a híres jelmondat, mindegyik kapun megjelenik az „Isten, haza, család” felirat, de a szervezők hangsúlyozzák, hogy minden darab egyedi: igyekeznek a kapu díszítésében a településre jellemző elemeket érvényesíteni.
Ünnepi terek és emlékezet
A sokorópátkai kapu környékén található az Összetartozás park, amely a trianoni békeszerződés évfordulóján (1920. június 4.) tartott megemlékezések állandó helyszíne. A parkban található fafaragás a Nagy-Magyarország motívumát ábrázolja, és egy kápolna-installáció is szolgál színpadként a rendezvényekhez. A szervezők célja a közösségi emlékezés és az összetartozás hangsúlyozása, miközben a kapuk mint helyi identitásformálók is működnek.
Hogyan zajlik a faragás — helyi részvétel és ütemterv
A program elemei röviden:
- A kiválasztott település tájházánál vagy bejáratánál állítják fel a kaput.
- A munkák alapját helyi adományok és önkéntes órák adják.
- Faragó műhelymunkát erdélyi és magyarországi mesterek egyaránt végeznek.
Idén Kajárpécen zajlik az ötnapos intenzív munka, amelynek végeredménye a tájház új bejárata lesz. A helyiek számára ez nem csupán egy új portál: egyben identitás- és turisztikai érték, amely látogatókat hozhat a községbe és erősíti a helyi közösséget.
Hol és mikor készültek korábbi kapuk
Az elmúlt években készült kapuk helyszínei és néhány adat:
| Település | Megjegyzés |
|---|---|
| Sokorópátka | 2023-ban átadott, országosan kiemelkedő méretű kapu |
| Pannonhalma | Korábbi közösségi projekt |
| Ravazd | Helyi adományokból készítve |
| Nyúl | Közösségi összefogás eredménye |
| Écs | 2025-ben faragott kapu |
A tájegységi kezdeményezés kis lépésekben, évről évre terjeszti a kézműves hagyományt a megyében — a cél nem egyszerűen a látványos installáció, hanem a helyi közösségek megszervezése és a fiatalok bevonása is.
Mit jelent ez a gyakorlatban a megye településeinek?
Az ilyen kapuk erősítik a falusi turizmust: egy látványos, tradicionális kapu növeli egy kis település láthatóságát, helyi kávézók, kézműves üzletek és falusi szálláshelyek számára is hasznot hozhat. Egy 100–200 fős község számára egy jól kommunikált avatás több napos programot, több tucat vendéget és helyi bevételt jelenthet — ez a folyamat nemcsak kulturális, hanem gazdasági hozadékkal is jár.
A Kajárpécre készülő kapu a helyi tájház bejáratánál kap helyet; a munkák néhány napos intenzív periódus után fejeződnek be, és az átadást követően a kapu állandó közösségi jelkép lesz.
Az ötletgazdák és a mesterek hangsúlyozzák: a munka tovább folytatódik, a megyei települések listája nyitott, újabb felkérésekre számítanak az elkövetkező években.
