Politikai feszültség alakult ki Ukrajnában miután Mihajlo Fedorov menesztett védelmi miniszter videóüzenetben sürgette az elnökválasztás megtartását — annak ellenére, hogy az ország 2022 óta hadiállapot alatt áll, és az alkotmány ilyenkor tiltja az országos voksolást. A bejelentésről készült beszámoló szerint a felhívás láthatóan megosztotta a politikai és közéleti szereplőket.
Mit kért Fedorov, és miért váltott ki vihart?
Fedorov a videóban azt hangsúlyozta, hogy még háborús körülmények között is lehetővé kell tenni Ukrajna számára a demokratikus folyamatok helyreállítását. A volt tárcavezető szerint az ország rendszerszintű kormányválsággal küzd, amelyet a korrupció gyengít, és amely gátolja a változást. Fedorov azt mondta, hogy az ukránok „régóta készen állnak egy másfajta országra”, és figyelmeztetett: nem hagyhatják, hogy Oroszország döntse el, mikor tarthatnak választást.
„Az embereink régóta készen állnak egy másfajta országra. Most az államnak méltóvá kell válnia a népéhez.”
A videó közzététele után a hivatalos elnöki lépés sem váratott sokáig: az elnök a parlamenthez fordult az ügyvezető védelmi miniszter, Jevhenyij Hmara megerősítése érdekében. A Rada szerdán megszavazta Hmara megerősítését, így a demonstrálók Fedorov visszahelyezéséért indított követelése nem járt sikerrel.
Megosztottság a politikai közösségen belül
A felhívás hatása a politikai mezőn belül vegyes. Egyes képviselők attól tartanak, hogy az előrehozott választás gyengítené az ország egybefogását a háború idején, míg mások szerint a hatalmi elit elszakadt a valóságtól, és választani kell a választások és a káosz között.
- Olekszandr Merezsko nevű képviselő szerint a választás „nagyon veszélyes és irreális” lenne, mert alááshatná az ország ellenálló-képességét.
- Volodimir Arjev ellenzéki politikus úgy véli, az ország eljutott odáig, hogy a választás szükségessége felülírja a kétségeket.
A helyzet jelentőségét növeli, hogy egy július végi közvélemény-kutatás megjegyzése szerint a volt miniszter, ha bejutna a második fordulóba, esélyes lenne legyőzni Volodimir Zelenszkijt. A közvélemény-kutatás szerint ráadásul más, ismert katonai vezetők — Valerij Zaluzsnij és Kirilo Budanov — is jobban állnának a jelenlegi elnöknél. A pontos számadatok a beszámoló szerint nem szerepeltek a közölt összegzésben.
| Személy | Jelenlegi/korábbi pozíció |
|---|---|
| Mihajlo Fedorov | Menedzselt védelmi miniszter (menesztett) |
| Jevhenyij Hmara | Ügyvezető védelmi miniszter (parlamentileg megerősített) |
| Volodimir Zelenszkij | Elnök |
| Valerij Zaluzsnij | Katonai vezető (korábban említett) |
| Kirilo Budanov | Hírszerzési vezető (korábban említett) |
Lehetséges következmények
A jelenlegi fejlemények több irányban befolyásolhatják Ukrajna belső és külső politikáját. Egyrészt az elnöki lépés — az ügyvezető miniszter parlamenti megerősítése — a stabilitás jeleként értelmezhető, amely azt mutatja, hogy a hatalom a parlamenti mechanizmusokat igyekszik használni a válság kezelésére. Másrészt a volt miniszter nyilvános felhívása és a közvéleményben mutatkozó mozgások azt jelzik, hogy politikai alternatívák és belső viták formálódnak, amelyek hosszabb távon hatással lehetnek a háborús politikák legitimitására és az ország nemzetközi támogatottságára.
A magyar külpolitikai érdeket érintő szempont, hogy bármilyen belső instabilitás Ukrajnában hatással lehet a térség biztonsági helyzetére és a nemzetközi segélyek elosztására. Az, hogy a hadiállapot jogaiban és politikai gyakorlatában felmerül a demokratikus választás kérdése, hosszabb távon precedenst teremthet, amelyet más, válságban lévő államok is figyelemmel kísérnek.
A fejlemények további alakulása attól függ, hogy a politikai szereplők mennyire hajlandók párbeszédet folytatni, illetve milyen mértékben sikerül fenntartani az egységet a fegyveres konfliktus közepette. A jelen pillanatban a döntő lépést a parlamenti válasz és a kormány belső megerősítése jelentette, miközben a nyilvános vita folytatódik.
