A kormányülésen hozott döntés nyomán a Duna medrébe, a Paksi Atomerőmű és Dusnaszentbenedek közötti szakaszra tervezett fenékküszöb kivitelezése lesz az egyik központi intézkedés annak érdekében, hogy az erőmű hűtővíz-ellátása biztosított maradjon – jelentette be Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter videóban bemutatott tervekre hivatkozva.
Mit tartalmaz a terv?
A műszaki elképzelés szerint a küszöb a folyás irányára merőlegesen, a meder aljára épül. A beruházás során mintegy 150 000 köbméter követ használnak fel, és az építést egyszerre indítják a Duna mindkét partján. A tárcavezető szerint a megoldás hosszabb távra szóló beavatkozás, amelynek hatására az erőmű hűtővízcsatornájánál a vízszint akár egy méterrel is megemelhető.
Ugyanakkor a kormány rövid távú válaszként előkészít két, egyenként 80 méter hosszú bárkát. Ezek irányított elsüllyesztésével szükség esetén a folyó vízszintje átmenetileg akár 20 centiméterrel is növelhető; a miniszter közlése szerint az egyik bárka már meg is érkezett Paksra egy órával a bejelentés előtt.
„Most azonban erre nincs időnk, egyszerre kell gyorsnak és pontosnak lennünk. Ezért a kormány kiemelt beruházásnak minősíti az építkezést és az ideiglenes megoldást jelentő bárkák felhasználását is” – mondta Kapitány István.
Szaktudás és engedélyek párhuzamosan
A projekt megvalósítása több szakterület együttműködését igényli: vízügyi szakemberek, a Paksi Atomerőmű dolgozói, energetikai és nukleáris szakértők, a honvédség és a Budapesti Műszaki Egyetem mérnökei vesznek részt a munkában – ismertette a minisztérium. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a gyorsaság nem mehet a nukleáris biztonság rovására: a biztonsági szempontok minden egyes fázisban elsődlegesek.
Az engedélyeztetési eljárások a kormány szerint a kivitelezéssel párhuzamosan zajlanak majd. A sajtóanyag kiemeli, hogy Magyarországon hasonló nagyságrendű fenékküszöb építése több mint harminc éve történt utoljára.
- Építési helyszín: Paks–Dunaszentbenedek közötti Duna-szakasz
- Anyagmennyiség: 150 000 köbméter kő
- Rövid távú intézkedés: 2 darab, 80 méteres bárka – irányított elsüllyesztéssel
- Vízszintnövelés: tartósan akár 1 méter, rövid távon 20 centiméter
| Elem | Adat |
|---|---|
| Anyag | 150 000 m3 kő |
| Bárkák | 2 × 80 m |
| Vízszint-emelkedés | rövid táv 20 cm, hosszú táv akár 1 m |
Következmények és kockázatok
Az elképzelés gyakorlati hatása kettős: egyrészt a medermegformálás révén tartósan javulhat az erőmű hűtővíz-ellátása, ami a nukleáris üzem biztonságát növeli; másrészt a gyorsan bevethető, ideiglenes bárkák rövid távú védelmet kínálnak extrém vízállás- vagy vízhozam-ingadozások esetén. A kormány hangsúlyozza, hogy mindez ugyanakkor engedélyezési és műszaki kihívásokat jelent, amelyeket párhuzamosan kell kezelni.
A projekt hosszabb távú következményeit – például a folyó ökológiai állapotára vagy a hajózhatóságra gyakorolt hatásokat – a forrásanyag nem részletezi. A minisztériumi kommunikáció azonban kiemeli, hogy széleskörű szakmai együttműködés zajlik, és a nukleáris biztonság elsődleges marad minden döntésnél.
A most bejelentett lépések célja tehát egyszerre operatív és stratégiai: a gyorsan alkalmazható intézkedésekkel azonnali védelmet nyújtanak, míg a fenékküszöb építése tartósan is csökkentheti a hűtővízellátás kockázatait.
