A kormány visszavonta azt a rendelkezést, amely a Mészáros–Szíjj érdekeltségébe tartozó Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-hez (MKIF) rendelte volna az M6 autópálya Dunaújváros és Érditető közötti, mintegy 60 kilométeres szakaszának üzemeltetését. A közlekedési és beruházási miniszter bejelentése szerint az előző intézkedés jogsértő volt: a rendelés kiadására nem a megfelelő hatáskörrel rendelkező politikus vállalkozott.
Mi történt és miért vonták vissza a rendelést?
A döntés hátterében a minisztérium szerint az áll, hogy a korábbi eljárás eredményeként Lázár János olyan megrendelést küldött ki az MKIF-hez, amelyhez nem rendelkezett joghatósággal. A tárca megállapítása szerint a szerződés módosítását a gazdasági miniszter illetékessége lett volna ellátni. Emiatt a kabinet úgy döntött, nem ismeri el az MKIF-nek kiküldött levelet, és a céget kizárta a szóban forgó egy szakasz üzemeltetéséből.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az a rövid szakasz, ahol jelenleg nem az MKIF az üzemeltető — mert egy korábbi koncesszor szerződése idén októberben lejárna — nem kerül automatikusan az MKIF-hez. Az érintett felek ajánlatait a kormány versenyeztetésre bocsátja, és a tárca közlése szerint az eddigi beérkezett ajánlatok a korábbi, az MKIF által kínáltnál kedvezőbbek.
„Pont ugyanazt a feladatot vállalta minden szereplő, csak Mészárosék 149 milliárdért, a másik kettő 51-ért.”
A tárca összevetése alapján az MKIF által elkért összeg mintegy 149 milliárd forint volt, míg a jelenlegi üzemeltető és a Magyar Közút által benyújtott ajánlatok együttesen körülbelül 51 milliárd forint körül értékelhetők. A vita középpontjában tehát nem csupán a jogi hatáskör áll, hanem a nettó költségszerkezet és az állami költségek ésszerűsége is.
Pénzügyi tét: hosszú távú koncesszió és hatalmas érték
A szóban forgó koncesszió részét képezi a nagyobb, korábban odaítélt szerződéscsomagnak: a koncessziók összhangban további, egyes források szerint 35 évre szóló üzemeltetési jogokat ölelnek fel, és a teljes csomag értékét a sajtóhírek 24 ezer milliárd forint körül jelölik. Ezek a számok azt mutatják, hogy a döntés nem marginális: hosszú távú bevételekről, állami kiadásokról és üzleti tervek újraszabásáról van szó.
| Elem | Összeg |
|---|---|
| MKIF ajánlata (vitatott) | 149 000 000 000 Ft |
| Másik üzemeltető / Magyar Közút ajánlata | 51 000 000 000 Ft |
| Koncessziós csomag értéke (sajtóhír) | 24 000 000 000 000 Ft |
Következmények és nyitott kérdések
- A joghatósági vita jogi eljárásokhoz vezethet: a kizárás és a rendelés jogszerűségének megítélése elkerülhetetlenül bírósági vagy kormányzati felülvizsgálat tárgya lehet.
- A nyilvánosság és az átláthatóság szempontjából fontos, hogy a további ajánlatok részleteit és a kiválasztás indokait a tárca részletesen közölje.
- A pénzügyi különbség (149 milliárd vs. 51 milliárd) állami költségvetési kockázatot jelent, ezért a döntés hatása a hosszú távú költségvetési tervezésre is kihat.
Az MKIF az érintett történésre reagált és visszautasította, hogy jogellenesen szerezték volna meg a koncessziót; a társaság közleménye szerint a cég jogszerűen járt el, és nem fogadja el a minisztérium által felvetett állításokat. A kormányzati döntés ugyanakkor egyértelmű: a vonatkozó levél nem érvényes, az érintett szakaszra új eljárást írnak ki, és a beérkezett, az MKIF ajánlatánál kedvezőbb ajánlatokat értékelik.
Rövid távon a legfontosabb kérdés az, hogy a versenyeztetés milyen időkeretben és milyen feltételek mellett zajlik le, és ez miként alakítja az üzemeltetés költségeit a következő évtizedekre. Hosszabb távon pedig az állami koncessziós gyakorlat és a politikai hatáskörök tisztázása marad napirenden – különösen, ha a vitából jogi perek és kártérítési igények következnek.
Az ügy további fejleményeit a döntéshozók részletes indoklásának és az új licit eredményének fényében kell majd mérlegelni; a tét azonban egyértelmű: több százmilliárd forint közpénz és évtizedes üzemeltetési jogok sorsa forog kockán.
