Szél István bejelentette, hogy kilenc év után távozik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Csongrád-Csanád vármegyei elnöki tisztségéből. A leköszönésről a politikai és kamarai szerepeket érintő jogszabályi változásokra hivatkozva számolt be a közösségi oldalán.
Miért lép vissza?
A közlemény szerint az Országgyűlés által elfogadott kamarai törvénymódosítás új összeférhetetlenségi előírásokat vezet be: aki korábban polgármester volt, vagy jelenleg is az, nem tölthet be kamarai elnöki posztot. Ez a szabály — Szél értelmezésében — lehetetlenné teszi számára az elnökség folytatását.
„Mára azonban elérkezett az a pillanat, amikor az intézményi érdekképviseletet az Országgyűlés által elfogadott kamarai törvénymódosítás összeférhetetlenségi szabályai ... számomra lehetetlenné teszik.”
A leköszönő vezető külön hangsúlyozta, hogy nem politikai szerepet keresett a kamarai munkában, hanem szolgálatot: döntéseit a megye gazdáinak érdekeire alapozta. Hangsúlyozta továbbá, hogy elnöki tisztségétől kell csak megválnia, a mezőgazdasági közösségtől nem távozik.
Helyi gyökerek és közösségi üzenet
Szél kifejtette: családja több száz éve gazdálkodik Hódmezővásárhelyen, így személyes kötődés fűzi a térség mezőgazdaságához. A közleményben visszatérően említette a közösségi összetartozást és a mezőgazdasági bajtársiasságot mint olyan értékeket, amelyek szerinte túlmutatnak egy hivatalos poszton.
Rámutatott, hogy Székkutason három cikluson át volt polgármester, ami összesen 14 év folyamatos helyi képviseletet jelentett. Ezt a sorozatot a mostani változtatás „büntetésként” értelmezte, mert véleménye szerint a lakosság bizalmát elismerő szolgálat miatt fosztják meg kamarai elnöki tisztségétől.
Mit jelent ez a megyei agrárium számára?
A NAK megyei szervezetének elnöke hagyományosan a helyi gazdák érdekképviseletének egyik meghatározó szereplője: feladata a tagok koordinálása, a regionális problémák képviselete országos szinten, valamint a falugazdász-hálózat és a helyi tisztségviselők munkájának összehangolása. A váltás így rövid távon is kérdéseket vet fel a helyi szervezet működésében és a képviselet folytonosságában.
- Előzmények: Szél kilenc évig vezette a megyei kamarát, korábban hosszú ideig polgármester Székkutason.
- Jogszabályi ok: az Országgyűlés által elfogadott módosítás új összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg.
- Közösségi hatás: Szél hangsúlyozza, hogy a személyes kapcsolat a gazdatársakkal megmarad, bár az elnöki posztról lemond.
Gyakorlati következmények és a további lépések
A közlemény nem részletezi, ki veszi át a megyei elnöki feladatokat, vagy hogy miként zajlik a pótlás folyamata a megyei kamaránál. Szél megköszönte az elmúlt kilenc évben együtt dolgozó kollégák, falugazdászok és tisztségviselők munkáját, ami arra utal, hogy a szervezet belső együttműködésével számol a jövőben is.
| Szerep | Időtartam (forrás szerint) |
|---|---|
| Megyei agrárkamara elnöke | 9 év |
| Székkutas polgármestere | 3 ciklus, összesen 14 év |
A döntés kapcsán fontosabb kérdések vetődnek fel a megye agrárérdekvédelmének jövőjével kapcsolatban: hogyan biztosítják a folyamatos képviseletet, milyen irányt vesz a kamara együttműködése a minisztériummal, és milyen hatással lesz mindez a helyi gazdálkodók napi ügyintézésére és pályázati lehetőségeire. Szél ugyanakkor bizakodóan fogalmazott a közösség megmaradását illetően: szerinte a kamarai tisztség megszűnhet, de a gazdatársi összetartozás megmarad.
A megyei agrárszféra számára várhatóan az lesz most a legfontosabb, hogy a kamarai struktúra átmenetileg is stabil maradjon, és a falugazdász-hálózat, valamint a helyi tisztségviselők munkája zavartalanul folytatódjon. A további lépések és a jogszabály alkalmazásának részletei iránt érdeklődők számára fontos lesz a kamara és az illetékes minisztérium hivatalos közléseinek követése.
Szél István kilenc évnyi elnöksége után búcsút int a posztnak, de a közlemény szerint nem távolodik el a megye agrárközösségétől.
