Budapest tetőfelületein elméletileg annyi napenergia termelhető, amely megfelel két és fél paksi atomerőmű teljesítményének – hívta fel a figyelmet Karácsony Gergely főpolgármester a város napenergia-lehetőségeiről szóló bejegyzésében és közleményeiben. A kijelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyi törekvések és a műszaki potenciál nagyvonalú lehetőséget jelentenek a főváros energiaellátásának zöldítésére.
Városi programok és globális összefüggés
Budapest több éve készíti elő a napenergia hasznosítását: elkészült a város szolártérképe, és elindult a "Nappal hajtva" program, amely a tetőkre telepíthető rendszerek és az energiatárolás kombinációját célozza. A cél röviden az, hogy a fővárosban minél nagyobb felületen jelenjenek meg napelemek, és a termelést tárolóberendezésekkel egészítsék ki.
Karácsony hangsúlyozza, hogy egyetlen város sem tudja egyedül kezelni a klímaváltozás kihívásait: szerinte az államnak kell megteremtenie a szabályozási és pénzügyi kereteket, a városnak le kell fordítania ezeket a mindennapokra, a magánszektornak pedig be kell építenie a beruházásokba és technológiákba az új megoldásokat. A főpolgármester szerint a polgárok részvétele is elengedhetetlen.
Konkrét célok és megtakarítás
A fővárosi program célja, hogy a városban 10 000 000 m2 napelemfelület legyen, ezekhez energiatároló rendszereket kapcsolva. A városvezetés számításai szerint ez jelentős kibocsátáscsökkenést eredményezne: a tervek alapján körülbelül 500 000 tonna szén-dioxid megtakarítása valósulhatna meg, ami a budapesti lakosság egy évi áramfelhasználásának légköri kibocsátásával hasonlítható össze.
| Tétel | Érték |
|---|---|
| Tervezett napelemfelület | 10 000 000 m2 |
| Várható CO2-megtakarítás | 500 000 tonna |
| Teljesítmény-analógia | ~2,5 Paks |
Szabályozási és gyakorlati akadályok
Ugyanakkor a főpolgármester rámutatott, hogy a kormány döntései közvetlenül befolyásolják a helyi beruházások életképességét. Karácsony szerint az Orbán-kormány egyik intézkedése megtiltotta az új napelemrendszerek által termelt energia hálózati betáplálását, ami gyakorlatilag ellehetetleníti az új rendszerek telepítését.
„Most, amikor a kihívás már mindenki számára nyilvánvaló, amikor a magyar miniszterelnök végre felelősen beszél a klímaválságról, akkor a pár éve még álmodozásnak tűnő terveinkből gyorsan valóság lehet. Ha van partnerség, csak akkor”
A mondat kontextusából egyértelmű, hogy a főpolgármester a központi és a helyi szereplők közötti együttműködés hiányára, illetve lehetőségére hívja fel a figyelmet: szerinte ha a kormány és a főváros partnerséget vállal, a budapesti programok gyorsan jelentős valódi eredményeket hozhatnak.
Milyen lépések segíthetik a terjedést?
A források és a hatósági keretek megteremtése mellett a gyakorlatban néhány terület különösen fontos lehet:
- szabályozási korlátok feloldása vagy módosítása a hálózati betáplálásra vonatkozóan,
- pénzügyi ösztönzők és támogatások a magán- és középületekre,
- önkormányzati kezdeményezések és partnerségek a beruházások előkészítésére,
- az energiatárolás széleskörű alkalmazása a termelés kiegyenlítésére.
Budapest számára különösen fontos a tetőfelületek feltérképezése és a tulajdonosi viszonyok rendezése, mert sok rendszer telepítése társasházi közösségekhez, önkormányzati ingatlanokhoz vagy magánépületekhez kötődik. A város szolártérképe és a Nappal hajtva program éppen az ilyen technikai és szervezési akadályok feltérképezését segíti.
Bár a kormány nemrégiben meghirdetett új energiafejlesztési terve is számításba veszi a napenergiát, a főpolgármester kiemelte, hogy a város és a központi kormányzat közötti együttműködés lehet a döntő tényező abban, megvalósulnak-e ezek a városi célok. Az ügy akkor kap különös jelentőséget, ha figyelembe vesszük a főváros lakosságának energiaigényét és a klímavédelmi kötelezettségeket.
Budapest tetőin elférő potenciál és a városi programok tervei most próbára teszik a politikai akaratot és a jogszabályi keretek rugalmasságát: a városvezetés számításai és a központi szabályozás egyaránt meghatározzák, hogy a nagyszabású elképzelésből mennyi valósulhat meg a következő években.
