Visszatértek a padok és a város emlékei
Hatvanban tartották meg azt az évfordulót, amelyet kevesen érhetnek meg: hatvan esztendő telt el az 1966-os érettségi óta. A Eperjesi Közgazdasági Középiskola egykori 1. B osztályának tizenötödik találkozóját ezúttal a városházán rendezték, ahol 14 egykori diák gyűlt össze — köztük a csoport egykori tanára, akiről beszámolók szerint 106 éves.
Az esemény visszarepítette a résztvevőket a fiatal éveikbe: az osztálytörténet 1962 szeptemberében kezdődött, amikor a fiatalok először léptek be az eperjesi Stromoradie utcai középiskola kapuján. A tanítás nyelve akkor ukrán volt, és a következő négy év nemcsak szakmai ismeretekkel, hanem közösségi élményekkel is gazdagította őket.
- Brigádmunka és iskolai kirándulások
- Kollégiumi élet és első szerelmek
- könyvelés, gépírás és szakmai órák, amelyek türelmet és fegyelmet igényeltek
A városházi fogadáson Peter Krajňák alpolgármester köszöntötte a retró találkozó résztvevőit, és emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy a hatvan év nem csupán egy jubileum, hanem a barátságok időtállóságának bizonyítéka. Szavai szerint a város arca ugyan megváltozott az évtizedek alatt, ám a padokban szövődött kötelékek maradandóak maradtak.
„Hatvan év egy teljes aktív emberi élet hossza. Ennyi idő alatt alapjaiban változott meg a körülöttünk lévő világ. Városunk is fejlődött, megváltozott az arca, de ami szilárd és változatlan maradt, azok a kötelékek, amelyek az iskolapadokban alakultak ki önök között.”
Mit jelent ez Hatvannak és a helyi közösségnek?
Az ilyen találkozók nem csupán a személyes nosztalgiáról szólnak: helytörténeti pillanatokat őriznek meg, és lehetőséget adnak arra, hogy a fiatalabb generációk számára megőrizzük a város kulturális emlékeit. Az Eperjesi középiskola egykori diákjai a városélet szálainak részei maradtak, többnyire szétágazó, de egymással összefonódó pályákon.
Fontos hangsúlyozni, hogy az 1960-as évek tanrendje — a gépírás és a könyvelés oktatása — olyan készségeket adott, amelyek sokak pályáját meghatározták. A találkozón felelevenített történetek a mindennapi élet apró mozzanataira, a kollégiumi összetartásra és a fiatalkori vállalkozásokra is emlékeztettek. Ezek a személyes emlékek adnak hozzáadott értéket a város szociális és kulturális emlékezetéhez.
| Év | Esemény |
|---|---|
| 1962 | Az 1. B osztály tanévkezdete Eperjesen |
| 1966 | Sikeres érettségi |
| 2026 | 60 éves jubileumi találkozó Hatvanban |
A találkozó kevesebb mint húsz résztvevője — a korábban középpontban álló tizenhat-tizenöt-húsz fős osztályok tagjai — ma már ritkábban láthatják egymást; ezért a városházi fogadás és az utána következő emlékmegosztás különös súlyt kapott. Az összejövetel során nevetés, ölelések és a hat évtizedet is túlélő történetek váltották egymást — ezek a pillanatok alkalmat adnak arra, hogy a helyi közösség élettörténetét és identitását tovább örökítsük.
Az esemény hozzájárulhat ahhoz is, hogy a fiatalabb generációk érdeklődést mutassanak a városi múlt iránt: a helyi iskolák, civil szervezetek és önkormányzati programok számára értékes lehet az ilyen találkozók dokumentálása és bemutatása a közösségi rendezvényeken vagy kiállításokon.
Végezetül: a Hatvanban tartott jubileum egyszerre személyes és közösségi ünnep volt. Nem csupán azoknak jelent mosolyt és könnyet, akik annak idején együtt ültek az iskolapadban, hanem mindazoknak, akik számára fontos a város emlékezete, hagyománya és a generációk közötti kapcsolat ápolása.
