Gyors beavatkozással fékezték meg a lángokat Vas több pontján
A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint a megyében az elmúlt huszonnégy órában három szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltó egységeket. A tűzesetek helyszínei Kenyeriben, Jánosházán és Sé közelében voltak; összesen mintegy 1 030 négyzetméter terület égett vagy izzott.
Szerdán kettő, csütörtök hajnalban pedig egy esethez kellett vonulni. Kenyeriben, az Ady utcában egy szabadtéri égetésből származó láng átterjedt a száraz aljnövényzetre. Jánosházán egy akácos aljnövényzet kapott tüzet, míg Sé közelében, a Szinese majorban egy trágyadepó izzott mintegy harminc négyzetméteren.
A lángok terjedését a helyszínen a sárvári hivatásos, illetve a jánosházi, kenyeri és pápoci önkéntes tűzoltók több vízsugárral megállították. Az oltáshoz háti puttonyfecskendőket, kéziszerszámokat és vízsugarakat alkalmaztak; a trágyadepó esetén erőgépet is bevetettek, amellyel a depót feltárták, és így hozzáfértek a mélyebb, még izzó részekhez.
Mit mutatnak a számok?
| Helyszín | Égett terület (m²) | Beavatkozó egységek |
|---|---|---|
| Kenyeri, Ady utca | 700 | Sárvári hivatásos; jánosházi, kenyeri, pápoci önkéntes |
| Jánosháza (akácos) | 300 | Jánosházi, kenyeri, pápoci önkéntes; sárvári hivatásos |
| Sé, Szinese major (trágya) | 30 | Szombathelyi hivatásos |
A tűzoltók egységei gyorsan elérték a helyszíneket, és a megfelelő eszközökkel, valamint kézi munkával fékezték meg a lángokat. A trágyadepó esetében különös figyelmet igényel az izzások felszámolása, mert a zárt tömeg belsejében rekedt izzásokat mechanikai feltárással lehet csak teljesen eloltani.
Lehetséges okok és kockázati tényezők
A jelentések szerint Kenyeriben az oltást megelőzően szabadtéri égetéssel voltak elfoglalva; ez a gyakorlat a száraz időszakokban különösen veszélyes, könnyen átterjedhet a környező aljnövényzetre. Az akácos területeken a dús aljnövényzet és a gyantatartalom miatt a tűz gyorsabban terjedhet. A trágyadepók izzása gyakran belső, anaerob bomlási folyamatokra vezethető vissza, amelyek hőtermelése gyulladást idézhet elő.
- Szárazság és meleg — növeli a vegetáció gyulladási hajlamát.
- Szabadtéri égetés — ha nem megfelelően előkészített vagy felügyelt, átterjedéshez vezethet.
- Trágyadepók — belső izzások veszélye, mechanikai feltárás szükséges.
Mit tehetnek a lakosok?
Az érintett területek és a katasztrófavédelem eddigi tapasztalatai alapján érdemes betartani néhány, egyszerűen követhető óvintézkedést:
- Kerüljék a szabadtéri égetést a forró, szeles napokon; ha égetni kell, gondoskodjanak megfelelő őrzésről és vízforrásról.
- Trágyadepókat időnként ellenőrizzék, és lehetőség szerint szellőztessék, kisebb halmokra osszák szét a bomlási hőt csökkentendő.
- Tartsanak kéznél alapvető tüzet oltó eszközöket (víz, puttonyfecskendő, ásó), különösen gazdasági munkák során.
A katasztrófavédelem és a tűzoltóság felhívja a figyelmet: a megelőzés sok esetben elégséges ahhoz, hogy egy kisebb munka ne váljon veszélyes, környezeti károkkal járó eseménnyé. A gyors beavatkozás most megakadályozta, hogy a tüzek jelentősebb kárt okozzanak, de a nyári időszakban továbbra is számolni kell hasonló kockázatokkal.
Az érintett településeken élők számára fontos lehet, hogy figyeljék a helyi figyelmeztetéseket és a megelőző szabályokra vonatkozó helyi önkormányzati rendelkezéseket. A tűzesetek tanulsága egyértelmű: a tudatos kockázatkezelés és a gyors riasztás kevesebb pusztítással jár.
