A bíróság megállapította a jó hírnév megsértését
A Győri Törvényszék elsőfokú ítélete szerint Pintér Bence, Győr polgármestere valótlan állításokat tett a Győr+ Média Zrt. és két személy, Komálovicsné Tóth Lilla Rebeka és Tóth Fruzsina jó hírnevével kapcsolatban. Az ítélet szerint emiatt a felperesek személyiségi jogai sérültek; ugyanakkor a bíróság úgy döntött, hogy a polgármester nem köteles sérelemdíjat fizetni. Az ítélet nem jogerős, a városvezető fellebbezett.
Mi volt a vita tárgya?
A per előzménye egy 2026 januárjában közzétett Facebook-bejegyzés volt, amelyben a polgármester a nyilvánosan hozzáférhető cégadatokra hivatkozva állította, hogy összeférhetetlenség áll fenn a városi tulajdonú médiacég vezetésében. A posztban többek között az szerepelt, hogy a Győr+-nál „összekeverik a győriek pénzét a családi kasszával”.
„összekeverik a győriek pénzét a családi kasszával”
A felperesek arra hivatkoztak, hogy valójában nem állt fenn összeférhetetlenség, mert a felügyelőbizottsági tagságról szóló lemondás visszamenőleges hatállyal már 2025. december 31-ével megtörtént. A Győr+ szerint a polgármester állításai sértőek és valótlanok voltak, ezért pert indítottak.
Időrendi kérdés döntött
A per egyik kulcspontja az volt, hogy a bejegyzés közzétételekor milyen adatok voltak elérhetők a cégnyilvántartásban. A perben felmerült, hogy a polgármester a közhiteles cégnyilvántartásban szereplő információkra építve fogalmazta meg állításait; a vád szerint viszont a valós helyzet más volt, mivel a lemondás visszamenőleges hatályát a cég néhány órával később jelezte a változásbejegyzési kérelmében.
| Időpont | Esemény |
|---|---|
| 2025. december 31. | A felperes állítása szerint ekkor lépett vissza Tóth Fruzsina a felügyelőbizottságtól (visszamenőleges hatály). |
| 2026. január (poszt dátuma) | A polgármester Facebook-posztja, amely összeférhetetlenséget állított. |
| Poszt megjelenése után néhány órával | A Győr+ olyan változásbejegyzési kérelmet nyújtott be, amely szerint a lemondás már 2025. december 31-ével megtörtént. |
Győr helyi politikai és intézményi következmények
Az ügy lokális jelentősége kettős: egyrészt a városi médiacég működésének és vezetésének átláthatósága, másrészt a helyi politikai kommunikáció határai kerültek reflektorfénybe. Egy olyan városban, ahol a közszolgáltatások és a városi beruházások milliárdos nagyságrendűek lehetnek, azok a kijelentések, amelyek a közpénzek keverésére utalnak, komoly bizalmi kérdéseket vetnek fel. Győrben – hasonlóan más nagyvárosokhoz – a polgármester nyilvános megszólalásai könnyen befolyásolják a közhangulatot és a helyi közbeszédet.
- A határozat elsőfokú volta miatt folytatódhat a jogi vita — a fellebbezés új eljárást indíthat el.
- A döntés precedenst adhat arra, hogyan kell kezelni a közhiteles cégadatokra hivatkozó politikai állításokat.
- A városi intézmények kommunikációs gyakorlatát is érintheti: növelheti az óvatosságot a közlés előtt ellenőrzött tények körében.
Helyi szereplők számára fontos lesz, hogy a per további alakulását követve láthatóvá váljon, mennyiben befolyásolja az önkormányzati ciklust és a helyi média–politika viszonyát. Az ügy mindenképp rámutat arra, hogy a cégnyilvántartás és a változásbejegyzések időzítése nem csupán adminisztratív részlet: politikai következménye lehet, ha a közéleti szereplők eltérő következtetéseket vonnak le ugyanabból az adatból.
Az ítélet jogerőre emelkedése előtt a felek további jogi lépéseket tehetnek, ami azt jelenti, hogy a győri közéletben még hosszabb ideig napirenden maradhatnak a mostani vitás kérdések. A per további fejleményei meghatározóak lesznek arra nézve is, hogy a város vezetése és a helyi média milyen viszonyban folytatja munkáját a közeljövőben.
