A Magyar Falu Program 2026-os, vármegyénként közzétett megoszlása heves reakciókat váltott ki a térségben: Hajdú‑Bihar vármegye mindössze 0,30 százalékot kapott az országosan rendelkezésre álló keretből, amivel a 19 vármegye rangsorában az utolsó előtti helyre került – olvasható a Berettyóújfalu polgármesterének közösségi bejegyzésében.
Ég és föld: számok, amelyek magyarázatot követelnek
Az ismertetett adatok szerint a legtöbbet részesült megyék aránya jelentősen eltér: Vas 18,61 százalék, Borsod‑Abaúj‑Zemplén 15,04 százalék, Baranya 14,31 százalék és Zala 14,06 százalék. Ezzel szemben Hajdú‑Bihar három települése összesen 65 millió forintot nyert a tízmilliárd forintos keretből.
| Vármegye | Megítélt arány |
|---|---|
| Vas | 18,61% |
| Borsod‑Abaúj‑Zemplén | 15,04% |
| Baranya | 14,31% |
| Zala | 14,06% |
| Hajdú‑Bihar | 0,30% |
Mit kifogásol a polgármester?
A bejegyzésében a polgármester élesen bírálta a megyei elosztást és a helyi kormánypárti képviselők szerepvállalását. Kiemelte, hogy a Berettyóújfalu központú választókerület 41 településéből csak két község — Bihardancsháza és Bedő — jutott forráshoz az említett keretből. Szerinte ez az aránytalanság nem magyarázható egyszerű véletlennel vagy szakmai eltérésekkel, és «magyarázatot követel».
„Vas vármegye több mint hatvanszor akkora mértékben részesült a támogatásokból, mint Hajdú‑Bihar. Ez már nem egyszerű különbség, hanem olyan kirívó aránytalanság, amely magyarázatot követel.”
A polgármester azt is hangsúlyozta, hogy nem a nyertes településektől sajnálják a forrásokat, hanem a kérdés az, hogy milyen szempontok alapján állították fel a sorrendet, és mi indokolja a nagyfokú egyenlőtlenséget. Arra is kitért, hogy a kormánypárti képviselőknek aktívabb lobbit kellene folytatniuk a megye érdekében, mert – fogalmazott – «nem elég jól megszerkesztett Facebook‑videókban beszélni a vidék fontosságáról».
Lehetséges következmények és helyi hatás
A forrásmegvonás közvetlen hatása a kisebb települések mindennapjaira mérhető: a Magyar Falu Programból finanszírozott fejlesztések út-, intézmény‑ és közösségépítési projekteket céloznak, ezek elmaradása lassíthatja a helyi infrastruktúra korszerűsítését és a szolgáltatások fenntarthatóságát. A polgármester szerint a térség települései nem lehetnek «másodrendűek», és ugyanazok a beruházási igények állnak előttük, mint az ország más részein élőknek.
- Elmaradó út- és intézményfejlesztések
- Gyengébb esély a lakosság helyben tartására
- Csökkent politikai befolyás a fejlesztési döntésekben
További lépések, várakozások
A polgármester reményét fejezte ki, hogy a még rendelkezésre álló támogatási keret elosztásakor korrigálják az aránytalanságot. Ezzel párhuzamosan felvetette a kérdést, hogy milyen elvek mentén dőlt el a támogatások megoszlása, és következetes elszámolást, átláthatóságot követel.
Az ügy jelenleg elsősorban politikai és közigazgatási természetű: ha a kormányzati vagy a programot kezelő szervezetek nem adnak kielégítő magyarázatot, a térség képviselőinek nyomásgyakorlása vagy további nyilvános vita várható. A helyi szereplők számára kulcskérdés, hogy a jövőbeni forráselosztás ne ismételje meg a most vázolt anomáliákat, és hogy a falvak valóban hozzájussanak a működésükhöz és fejlesztéseikhez szükséges forrásokhoz.
A történet így nem csupán egy adminisztratív döntés pontszámai körül forog: a vita rámutat az országos forráspolitika elosztási mechanizmusainak törékenységére és arra a kérdésre, hogy miként érvényesülnek a kis települések érdekei egy központosított rendszerben. A következő hetekben érdemes lesz figyelemmel kísérni, válaszolnak‑e a programot kezelők, illetve hoz‑e bármilyen korrekciót az elosztásban az újabb források szétosztása.
