Visszatekintés: fényképekben a múlt
Egy 2016-ban közzétett videó tizenéves feltöltése bukkant fel újra: Papp László B. összeállítása közel 380 analóg, utólag digitalizált fotóból áll, és rekonstruálja egy eltűnőben lévő Balatonfüred világát. A felvételek a Vitorlás tér és a móló környékének olyan elemeit mutatják be, amelyek mára részben vagy teljesen eltűntek: a kőbarlangot, a bazársort, a kertmozít és a kikötő közelében egykor álló, 1953-as fotókon megörökített gombát.
A móló egykori élete
A videó és az ahhoz fűződő leírások szerint a móló környékén korábban egymás mellett sorakoztak az árusítóhelyek, büfék és üzletek. A tér hangulata „bohém, színes és tarkabarka” volt: lehetett enni, inni, nézelődni, este pedig kertmoziba menni. A Jókai Mór utcához vezető résznél állt a jellegzetes „gomba”, míg a kerektemplom alatti parkosított területen kapott helyet a kertmozi.
Miért változott meg a part?
A leírás szerint a rendszerváltás után a városvezetés törekvése az volt, hogy rendezettebbé tegye a part menti kereskedelmet. Már a 1990-es évek elején felmerült az ötlet, hogy a Huray utcai piac és a hajógyári hangárok üzleteit egy új, város széli bevásárlóközpont válthatja fel. Ennek részeként 1994-ben megkezdődött a később „görög faluként” emlegetett épületegyüttes építése, amelyet eredetileg 1995 nyarára terveztek átadni. A beruházás azonban elakadt, és hosszú évekre befejezetlenné vált.
Bontás és következmények
Az átépítési szándék konkrét következménnyel járt: a források szerint 2000 tavaszán felszámolták a Huray piacot és a parti hangárokat, valamint elbontották a móló előtti kőbarlangot és a bazársort. A változás közel kétszáz kereskedőt érintett, miközben a nekik szánt új központ még nem működött. A területre átmeneti árusítóhelyek költöztek, majd 2003-ban új faházak épültek.
„Volt egyszer egy bazársor, egy kőbarlang...” — így kezdődik a 2016-os videó, amely a régi Balatonfüred hangulatát idézi.
Idővonal a főbb eseményekről
| Év | Esemény |
|---|---|
| 1953 | Fotón megörökített „gomba” a kikötőnél (forrás: Fotrepan / Szent-tamási Mihály) |
| 1960-as évek | Kertmozi kialakítása a kerektemplom alatti parkban (helytörténeti források) |
| 1994 | Elkezdődik a később „görög falu” építése |
| 2000 | Huray piac, parti hangárok, kőbarlang és bazársor felszámolása |
| 2003 | Új faházak építése az átmeneti árusítóhelyeket követően |
Mit jelent mindez a mai Balatonfüred számára?
A fotóanyag és a képanyag nyilvánvalóan nosztalgikus olvasatot kínál: megmutatja, milyen volt a part korábban, és milyen tempóban alakult át a város. Ugyanakkor a forrásokból kirajzolódik a döntések gyakorlati oldala is: a rendezettebb, szabályozottabb partiszféra célszerűsége mögött gazdasági és városfejlesztési érvek álltak, ugyanakkor a gyors változtatásoknak komoly áldozatai voltak — a városi kereskedők és a helyi közösség mindennapi élete.
- Forráshasználat: a felidézett fotók és a 2016-os videó hozzájárultak a helytörténeti emlékezethez.
- Gazdasági hatás: közel kétszáz kereskedőt érintett az átépítés és a bontás.
- Városkép változása: a Vitorlás tér és a part menti sáv mára alig emlékeztet a korábbi nyüzsgő világra.
A retró összeállítás nemcsak nosztalgiázásra ad alkalmat: rávilágít arra is, hogy a város arculatának formálása egyszerre kulturális, gazdasági és társadalmi kérdés. A képek tanúsága szerint Balatonfüred története nem csupán épületek és beruházások sorozata, hanem embereké is — azoké, akik a parton dolgoztak, szórakoztak és naponta megélték a város hangulatát.
