Az Európai Unió gazdasági teljesítményének nagy része néhány tagállamban halmozódik össze: az Eurostat legfrissebb adatai szerint Németország tavaly az uniós GDP 23,8 százalékát adta, míg Franciaország részesedése 15,8 százalék volt. A két legnagyobb gazdaság együttesen így az EU termelésének 39,8 százalékát biztosította.
Koncentrált növekedés: öt ország uralja a teljesítményt
Az első öt gazdaság — Németország, Franciaország, Olaszország (12 százalék), Spanyolország (9 százalék) és Hollandia (6,3 százalék) — együttesen a közösség GDP-jének több mint kétharmadát termelte meg. A fennmaradó 22 tagállam részesedése mindössze 33,1 százalék, ami jól mutatja az EU-n belüli súlyeltolódást.
| Ország | Az EU GDP-jében betöltött részarány |
|---|---|
| Németország | 23,8% |
| Franciaország | 15,8% |
| Olaszország | 12% |
| Spanyolország | 9% |
| Hollandia | 6,3% |
| Magyarország | 1,2% |
| Románia | 2% |
Mit jelent ez Magyarország számára?
Az adatok alapján Magyarország az EU országai között a 17. legnagyobb gazdaság: a bruttó hazai termékből való részesedésünk 1,2 százalék, miközben a lakosság aránya az unióban 2,1 százalék. Ez a különbség arra utal, hogy a hazai termelékenység — a fejlettebb tagállamokhoz képest — elmarad.
A GDP- és lakosságarányok összevetése egyszerre mutatja a méretet és a hatékonyságot. Például Németország lakossági súlya az unióban 18,6 százalék, ami kisebb a GDP-részaránál, így a német gazdaság magasabb termelékenységet tükröz. Ezzel szemben Románia és Magyarország esetében a lakosság aránya meghaladja a GDP-beli részesedést: Románia lakossága 4,2 százalék, GDP-részaránya 2 százalék, míg Magyarország lakossága 2,1 százalék, GDP-részaránya 1,2 százalék.
- Termelékenységi lemaradás: a román és a magyar gazdaság alulsúlyozottsága a GDP-hez viszonyított lakosság alapján a munka- és tőkeintenzitás, valamint a feldolgozóipari és innovációs képességek gyengébb szintjére utalhat.
- Regionális következmények: a közép- és kelet-európai országok közül Lengyelország a legnagyobb szereplő az EU-ban (4,9 százalék), ami érdemi differenciát jelent a régión belül.
- Fejlesztési prioritások: a helyzet a termelékenység növelését, a magasabb hozzáadott értékű ágazatok támogatását és a beruházások ösztönzését teszi sürgetővé.
Az összehasonlításból az is látszik, hogy nem feltétlenül a lakosságszám dönt a gazdasági teljesítményről: Írország például a lakosságarányhoz képest jóval nagyobb GDP-részesedést ér el (GDP 3,4% vs. lakosság 1,2%), míg Hollandia és Dánia is hatékonyabban hasznosítja erőforrásait (Hollandia 6,3% GDP vs. 4% lakosság, Dánia 2,2% GDP vs. 1,3% lakosság).
Magyarország számára a legfontosabb tanulság, hogy a méretnél fontosabb a termelékenység emelése: ez nemcsak gyorsabb növekedést tenne lehetővé, hanem javítaná a hazai gazdaság pozícióját az uniós döntéshozatalban és a befektetők szemében is. A célzott iparpolitika, a kutatás-fejlesztés támogatása és a humántőke fejlesztése olyan eszközök, amelyek hosszabb távon növelhetik a GDP-n belüli részesedést — mindez azonban strukturális átalakításokat és komoly forrásmozgósítást igényel.
Az Eurostat számadatai így egyszerre tükrözik az EU belső aszimmetriáit és rámutatnak a tagállamok közötti versenyképességi különbségekre, amelyekre Budapestnek is reagálnia kell, ha a jövőben erősebb és fenntarthatóbb növekedést kíván elérni.
