A helyzet: vidéken a legrosszabb energiahatékonyság
Új, nemzetközi összevetésre támaszkodó elemzések szerint Magyarország lakóállományának jelentős része rossz energetikai állapotban van, és a jelenség elsősorban a vidéki településeket érinti. A JustReno projekt adatai alapján az országos ingatlanállomány 47 százaléka a legrosszabb, H vagy I energetikai kategóriába sorolható.
A problémát jól szemlélteti, hogy az érintett ingatlanok többsége nem a nagyvárosokban található: a legrosszabb besorolású lakások közel 80 százaléka falvakban és kisebb városokban van, és ezek 78 százaléka családi ház. A megoszlás területi különbségei is élesek: míg Budapesten és megyeszékhelyeken az arány csupán 22–23 százalék, a kisebb városokban már 53 százalék, a falvakban pedig 76 százalék.
Nógrád különleges kitettsége
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022-es számításai szerint a nógrádi családi házak fajlagos energiaigénye 359,7 kWh/m², ami országos viszonylatban kiemelkedően magas érték. Ez az adat aláhúzza, hogy a megye lakóépületeinek energetikai helyzete a hazai átlagtól jelentősen elmarad, és ezért a térség lakossága érzékenyebben érzi az energiaárak emelkedését, valamint a fenntarthatósági célok teljesítésének elmaradását.
Mi áll a háttérben?
- Az épületállomány nagy részét régi, energetikailag korszerűtlen családi házak alkotják.
- A korszerűsítés költségigénye sok esetben meghaladja a tulajdonosok önerő-képességét.
- A vidéki településekben kisebb a hozzáférés a szakmai háttérhez és finanszírozási lehetőségekhez.
Az említett elemzés társadalmi sérülékenységi dimenziókat is vizsgál, amely rávilágít: a támogatási programok célzását javítani kell, hogy azok elérjék a rászoruló vidéki háztartásokat is, és egyben megfeleljenek az Európai Unió energetikai követelményeinek.
Tények egy táblázatban
| Mutató | Érték |
|---|---|
| Országos lakóingatlanok H vagy I kategória | 47% |
| Helyben (falvak és kisvárosok) a rossz besorolás aránya | ~80% |
| Rossz besorolásúak között családi házak aránya | 78% |
| Nógrád – fajlagos energiaigény (2022) | 359,7 kWh/m² |
Milyen következményekkel jár ez Nógrádban?
A magas fajlagos energiaigény a háztartásoknál magasabb fűtési költségeket és nagyobb környezeti terhelést jelent. Különösen a kis jövedelmű családok és az idősebb korosztályok számára okozhat nehezen kezelhető helyzetet az energiaárak ingadozása. A korszerűtlen épületek ugyanakkor gátolják a megye klímacéljainak teljesítését és lassítják a helyi gazdaság zöld átállását.
Mit lehet tenni — és mi várható?
Az elemzés szerint az állami felújítási programok célzottságát javítani kell: hatékonyabb, támogató konstrukciókra van szükség, amelyek a vidéki, alacsony jövedelmű tulajdonosok számára is hozzáférhetők. A tervezésnél figyelembe kell venni a társadalmi sérülékenységet, valamint a helyi adottságokat és szakmai kapacitást.
Gyakorlati szempontból a következő lépések emelhetők ki:
- lakóházak energetikai felmérése és célzott pályázati konstrukciók;
- támogatott hitel- vagy támogatáskeverék, amely csökkenti az egyszeri önerő-szükségletet;
- helyi képzés és szakemberkínálat bővítése a korszerűsítési munkákhoz.
A jelenlegi adatok alapján Nógrád megyében különösen indokolt az intenzív felújítási programokra való fókusz. Az érintett háztartások, önkormányzatok és szakmai szereplők közötti koordináció nélkül a régió nem tud megfelelni sem a hazai, sem az uniós elvárásoknak.
Az ügy tágabb kontextusát a Portfolio által közölt elemzés is megerősíti, amelyre a JustReno kutatás eredményei épülnek, és amely a felújítások társadalmi következményeit is vizsgálja, hogy a támogatások hatékonyabban érhessék el a leginkább rászoruló rétegeket.
Összességében a Nógrád megyei helyzet egyaránt környezeti, gazdasági és társadalmi kihívás: a megoldás kulcsa a célzott, fenntartható és helyi adottságokra szabott beavatkozásokban rejlik.
