Esztergomi színterek és belső utak — megjelent a Midőn a nádszálak felhasadnak
Megjelent Szuhi Attila első regénye, a Midőn a nádszálak felhasadnak, amely napjaink Esztergomját helyezi cselekménye középpontjába. A lírai hangvételű lélektani történet főhőse Elza, egy visszahúzódó esztergomi könyvtáros, aki a könyvek és saját belső világának oltalmában él — ám egy váratlan veszteség nyomán kénytelen szembenézni a gyásszal, az önváddal és azzal, amit korábban távol tartott magától.
A források szerint a regényben megjelenő természeti esemény, az árvíz, nem pusztán külső konfliktusként szolgál, hanem párhuzamba állítja a szereplők belső átalakulását: a Duna emelkedése és a város védekezésre készülése közvetlenül érinti a könyvtár helyzetét, ugyanakkor a történet középpontjában végső soron az emberi kapcsolatok újrarendeződése áll.
A szerző geográfus–hidrológusi háttere is visszaköszön a szövegben: a folyó, a városi tér és a táj ábrázolása részben szakmai érzékenységet tükröz, részben pedig azt a célját szolgálja, hogy a helyszínek ne csupán díszletek legyenek, hanem a szereplők lelkiállapotát is visszaverjék.
Az Esztergomot bemutató helyszínek| Megnevezés | Szerep a regényben |
|---|---|
| Kis‑Duna sétány | városi hangulat, folyó közelsége |
| Széchenyi tér | társadalmi terek, találkozások |
| Prímás‑sziget | a természet és város találkozása |
| Duna‑part | árvízhelyzet, külső konfliktus |
| Szentgyörgymezei Olvasókör | könyvtár, közösségi tér |
A könyv nem egyszerű helyszínrajzként használja a várost: a források szerint a fényei, fái és utcái a szereplők lelkiállapotát is tükrözik, s az árvíz mint természeti esemény összekapcsolódik a belső feszültségekkel. Ez a megközelítés közelebb viszi az olvasót a város mindennapi arcához, miközben a személyes veszteség és a megküzdés motívumai hangsúlyt kapnak.
- A regény főhőse: Elza, esztergomi könyvtáros.
- Tematikus középpont: gyász, önvád, emberi kapcsolatok újjászerveződése.
- Helyszínek: több valós esztergomi pont szerepel a szövegben.
- Hozzáférhetőség: az elektronikus változat ingyenes.
„Olyan történetet szerettem volna a lányaimnak adni, amelyben nem egy távoli várost, hanem a saját környezetüket ismerhetik fel. Távoli helyekről rengeteg regény születik, a tengerentúlról azonban nemigen írnak a Kis‑Dunán úszó kacsákról vagy a Várhegy tavasszal rózsaszínbe boruló fáiról” — mondta Szuhi Attila a megjelenés kapcsán.
Helyi közösségi jelentőség és hozzáférhetőség
A regény megjelenése több szempontból is releváns Esztergom számára. Egyrészt azért, mert a helyi olvasók saját környezetüket ismerhetik fel a lapokon: a valós helyszínek feltűnése növeli a kötődést és hozzájárul a városi kulturális önazonosság erősítéséhez. Másrészt, az ingyenesen elérhető elektronikus változat szándéka szerint szélesebb közönséghez juttatná el Elza történetét — különösen az esztergomiakat és a környékbelieket.
Szintén fontos hangsúlyozni, hogy a könyvben megjelenő árvízmotívumok nem pusztán természeti katasztrófaként jelennek meg: a források szerint a Duna áradása narratív eszközként kapcsolja össze a külső eseményeket a személyes krízisekkel. Ez a perspektíva rávilágít arra is, milyen módon formálhatja a természet és a városi környezet a helyi közösség mindennapjait és érzelmi világát.
Bár a megjelenésről szóló anyag nem közöl megjelenési dátumokra vagy kiadói részletekre vonatkozó kiterjedt adatokat, a könyv kulturális hatása helyben gyorsan tetten érhető lehet: mind a helyi könyvtárak, közösségi terek, mind az olvasóklubok számára lehet alapanyag beszélgetésekhez, helyismereti sétákhoz vagy irodalmi programokhoz.
Az olvasók a forrás szerint több esztergomi helyszínt is felismerhetnek a regényben, és az elektronikus változat ingyenes elérhetősége hozzájárulhat ahhoz, hogy a történet minél többenhez eljusson a városban és a környéken.
