A legutóbbi ukrán közvélemény-kutatások tömkelege egyértelmű irányt jelez: Volodimir Zelenszkij elnök relatív népszerűsége visszaesett, és a bizalmi indexek alapján több politikus is megelőzte őt.
Mit mértek a kutatások?
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) július 6. és 31. közötti adatfelvétele szerint Zelenszkij a bizalmi listán már csak a negyedik helyen áll. A KMISZ által közölt arányok szerint az elnök iránti bizalom továbbra is nagyobb, mint az elutasítás (56% vs. 38%), ugyanakkor több ismert politikus jobb mutatókkal rendelkezik:
- Valerij Zaluzsnij (londoni nagykövet, a hadsereg volt főparancsnoka): 66:24
- Mihajlo Fedorov (nemrég menesztett védelmi miniszter): 63:16
- Kirilo Budanov (elnöki iroda vezetője): 61:22
A KMISZ-adatok megerősítik azt a tendenciát, amelyet két másik intézet is felmutatott: a Szocisz és a Rejting felmérései hasonló irányt mutatnak, bár eltérések vannak a részletekben.
"Ez már arról szól, hogy milyen lesz a politika a háború után" – írta a 444.hu a felmérések értelmezéséről.
Hol vannak az eltérések?
A különböző kutatók eltérő mintavételezés és kérdésfeltevés miatt más képet adnak Zelenszkij pozíciójáról. A Szocisz felmérése például a KMISZ-nál szélesebb merítést alkalmazott, így náluk az elnök csak a 6. helyre került; a Szocisz mérése szerint Zelenszkij iránti bizalom alacsonyabb, mint az elutasítás (42,5% vs. 54,0%). Ezzel szemben a Rejting előnyösebbnek mutatta az elnök helyzetét: itt a bizalmi listán a harmadik helyen áll, és a potenciális elnökjelölteket mérő rangsorban is vezet, de a tényleges szavazati támogatottságot tekintve gyenge marad.
| Intézet | Zelenszkij bizalom:elutasítás | Megjegyzés |
|---|---|---|
| KMISZ | 56:38 | Negyedik hely a bizalmi listán |
| Szocisz | 42,5:54,0 | Hatodik hely; más mintavétel |
| Rejting | — | Bizalmi lista: harmadik; választói támogatás: 25,2% (teljes népesség), 30,6% (biztos szavazók) |
Mit jelez ez a politikai térben?
A kutatások összképe arra utal, hogy az ukrán politikai elitben erősödik a pozícióharc annak ellenére, hogy a háború továbbra is zajlik. A felmérések egybehangzó megállapítása, miszerint több vezető — köztük Zaluzsnij, Fedorov és Budanov — nagyobb bizalmi többlettel rendelkezik, politikai következményekkel járhatnak, különösen a háború utáni időszakra való felkészülésben.
A Rejting számításaiból az is kiviláglik, hogy egy szabad választáson Zelenszkij a teljes népesség körében csupán 25,2% támogatottságra számíthat, a biztos szavazók körében pedig 30,6% az aránya. Az intézetek közös értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy egy második fordulós elnökválasztáson riválisaival szemben jelentős eséllyel maradna alul.
Következmények és kockázatok
A népszerűségi visszaesés belpolitikai instabilitáshoz vezethet:
- erősödhetnek a belső hatalmi versengések az állami intézmények és a hadsereg körül;
- növekedhet a nyomás Zelenszkij-en a háborús stratégiák és a belső politikai kinevezések ügyében;
- a nemzetközi partnerek is érzékelhetik a változást, ami befolyásolhatja a támogatás politikai és kommunikációs feltételeit.
Fontos hangsúlyozni, hogy a kutatások időpontja és módszertana jelentősen befolyásolja az eredményeket. A fenti adatokból levont következtetések a jelenlegi közvélemény pillanatnyi állapotát tükrözik, nem feltétlenül prognosztizálják a végső politikai kimenetet. Ugyanakkor az, hogy a hadsereg egykori vezetője és más prominens szereplők megelőzik az elnököt a bizalmi rangsorokban, világos jelzés: a háború közepette is megkezdődött a pozíciók rendezése a posztháborús időkre.
A jövő hónapokban megjelenő további kutatások és az adott szereplők lépései döntik el, mennyire tartós ez az elmozdulás, és hogyan alakul át a politikai verseny Ukrajnában.
