Hat szarvasmarha hirtelen elhullott egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei telepen; a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálata lépfene (anthrax) kimutatását igazolta az elpusztult állatoknál. A járási főállatorvos a helyszínen azonnali helyi zárlatot rendelt el, és megkezdődött az érintett állatok vakcinázása.
Mi az anthrax, és miért veszélyes?
A lépfene egy olyan fertőző betegség, amelyet a Bacillus anthracis nevű baktérium spórái okoznak. Ezek a spórák rendkívül ellenállóak: a talajban évtizedekig fertőzőképesek maradhatnak, és különböző környezeti hatások — például földmunka, árvíz vagy tartós szárazság — következtében ismét a felszínre kerülhetnek.
Fontos tudni, hogy a betegség elsősorban legelőn tartott állatokat, így szarvasmarhát, juhot és kecskét veszélyeztet. A Nébih tájékoztatása szerint az ember és az állatok egyaránt fogékonyak lehetnek a fertőzésre, bár az emberről emberre, illetve állatról állatra történő közvetlen terjedés nem jellemző; a fertőzések általában közös forrásból erednek.
Hatósági intézkedések és megelőzés
A helyi zárlat célja az érintett állomány elszigetelése és az esetleges további terjedés megakadályozása. A hatóságok megkezdték az érintett állatok vakcinázását, és felhívták az állattartók figyelmét, hogy közforgalomban elérhető, lépfene elleni vakcina áll rendelkezésre, amely a legeltetés előtti beadás esetén hatékony megelőzést nyújthat.
- Az érintett területen tilos a szabad mozgás és a legeltetés az engedély nélkül.
- A hatóságok kérik, hogy a gyanús tüneteket — hirtelen elhullás, vérzés nélküli állapotok, gyors lefolyás — jelentse minden állattartó.
- Földmunkákat és legeltetést csak a hatósági engedély után szabad újraindítani az érintett legelőkön.
A Nébih felhívta a figyelmet arra is, hogy a spórák előjöhetnek a talaj megmozgatása, áradás vagy aszályos időszak után, ezért fokozott elővigyázatosság szükséges a gazdálkodók részéről.
Korábbi előfordulások és jelentőség
A hivatal közlése szerint a lépfene Magyarországon ritkán fordul elő; a kórokozót legutóbb 2025-ben és korábban 2019-ben azonosították állategészségügyi vizsgálatok során. Ezek a tények azt mutatják, hogy bár ritka, a veszély mindig fennáll, különösen olyan területeken, ahol a talajban spórák maradtak hátra.
| Év | Megjegyzés |
|---|---|
| 2019 | Nébih által azonosított esetek |
| 2025 | Állategészségügyi hatóság által jelzett előfordulás |
| 2026 | Mostani, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei eset (hat elhullott szarvasmarha) |
Mit jelent ez Heves megye lakói és gazdái számára?
Bár a fertőzés most egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei telepen fordult elő, a lépfene spórái hosszú távú jelenléte miatt a kockázat nem ismer határokat: áradás, munkagépek vagy állatszállítás révén fertőzött területek kerülhetnek kapcsolatba Heves megye legelőivel is. Ezért a közeli megyék gazdáinak érdemes fokozottan figyelniük az állataik egészségi állapotát és egyeztetni a járási főállatorvossal a vakcinázás lehetőségéről.
A hatósági intézkedések betartása, az oltási lehetőségek kihasználása és a gyanús esetek gyors bejelentése a leghatékonyabb módja annak, hogy minimálisra csökkenjen a továbbterjedés esélye. A helyi lakosság számára fontos, hogy ne nyúljanak idegen szarvakhoz, állati tetemekhez, és kerüljék a fertőzöttként kezelt legelőkön végzett bármilyen tevékenységet az engedély nélkül.
Az eset emlékeztet arra is, hogy a hagyományos állattartás, a legeltetés és a vidéki turizmus közötti egyensúly fenntartása nem csupán gazdasági, hanem közegészségügyi kérdés is. A következő napokban a Nébih és a járási állategészségügyi hatóság további közleményeire érdemes figyelni.
