Mi történt és miért fontos Kőszegnek?
Az Építési és Közlekedési Minisztérium leállította az M86 megyei szakaszához kapcsolódó kisajátításokat, ami a rendelkezés szerint valószínűleg érinti a Szombathely–Kőszeg közötti M87 tervezett nyomvonalának előkészítését is. Ugyanakkor a G7 elemzése azt állítja: a forgalmi adatok alapján nem indokolt autóutat építeni sem Szombathely és Kőszeg, sem Szombathely és Körmend között. A vitát tovább élesítette egy korábbi közlés, miszerint a kőszegi gyorsforgalmi koncesszióját állítólag nagy összeggel akarták túlárazni.
Adatok és állítások
A cikkek szerint több, a döntést befolyásoló tényező is felmerül:
- A G7 által említett forgalmi alapadatok: a vizsgált szakaszok forgalma nem indokol gyorsforgalmi kategóriájú utat.
- Anyagi haszon: Szombathely önkormányzata korábban közel 2,5 milliárd Ft bevételre számított a kőszegi projektből.
- Koncessziós aggály: a tervezett koncessziókat érintően felmerült, hogy azok összegét akár 800 milliárd Ft-tal túlárazhatták.
- Kőszeg demográfiája: a város körülbelül 11 000 lakosú település; a helyi forgalmi igények ennek tükrében értékelendők.
| Mutató | Érték |
|---|---|
| Szombathely várható bevétele | 2 500 000 000 Ft |
| Felmerült túlárazás mértéke (állítás) | 800 000 000 000 Ft |
| Kőszeg lakossága (közelítő érték) | 11 000 fő |
Különböző nézőpontok és következmények
A vitában több, egymással nem feltétlenül összeegyeztethető szempont játszik szerepet. A G7 elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy a forgalmi adatok mellett a költségek, a fenntartási terhek és a környezeti hatások is indokolttá teszik a beruházás átgondolását; szerintük az elkerülő utak, sávbővítések és külön szintű csomópontok korszerűsítése sok esetben elegendő kapacitást biztosíthat.
„A G7 szerint... a 86-os Szombathely–Körmend-szakaszának forgalma nem indokol gyorsforgalmi utat.”
Más szempontból a helyi szereplők számára fontos a gazdasági haszon: Szombathely jelentős bevételre számított, és vannak, akik a jobb közlekedési kapcsolatokat a térség fejlődése, a munkaerőpiaci mobilitás és a helyi vállalkozások versenyképessége szempontjából tartják fontosnak. A minisztériumi leállítás – amelyet a koncessziós szerződések felülvizsgálatával indokoltak – tehát egyszerre csökkentheti a bizonytalanságot a túlárazás ügyében és növelheti az előkészítés elhúzódásának kockázatát.
Milyen kérdések maradnak nyitva Kőszeg számára?
A helyi lakosokat és döntéshozókat több gyakorlati kérdés is foglalkoztatja:
- Valóban elegendő-e a meglévő úthálózat fejlesztése a forgalmi problémák kezelésére?
- Milyen hatással lenne egy autóút a település életminőségére és a környezetre (zaj, levegőminőség, tájsebek)?
- Milyen garanciák vannak arra, hogy az esetleges koncessziós szerződések pénzügyileg és közérdekből is átláthatók legyenek?
A minisztériumi döntés és a G7 elemzése együtt arra utal, hogy a további előkészítés nem folytatódik automatikusan. Ha a kisajátítások és a koncessziós feltételek újra napirendre kerülnek, a helyi érintetteknek – önkormányzatoknak, vállalkozásoknak és a lakosságnak – lehetőségük lesz szakmai és társadalmi párbeszédben rész venni a tervek alakításában.
Összességében Kőszeg számára a kérdés nem csupán közlekedéspolitikai. A beruházás indokoltságának megítélése egyszerre gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi döntés; a minisztériumi lépés pedig időt adhat arra, hogy a helyi érdekek és a szakmai adatok részletesen mérlegelésre kerüljenek.
